Pesti Srácok

Dél-afrikai elnök: hat ország csatlakozhat a BRICS-hez a csúcstalálkozó döntése nyomán

Dél-afrikai elnök: hat ország csatlakozhat a BRICS-hez a csúcstalálkozó döntése nyomán

A legnagyobb feltörekvő országokat tömörítő BRICS csoport johannesburgi csúcstalálkozóján hat új országot hívtak meg a szervezetbe - jelentette be az esemény házigazdája, Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök csütörtökön. Szaúd-Arábia és Irán mellett Argentína, Egyiptom, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek kapott meghívást 2024. január 1-jével a jelenleg Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát magában foglaló országcsoportba.

A BRICS-tagállamok vezetői a csúcstalálkozón egyhangúan a szervezet további bővítése mellett foglaltak állást azzal az indoklással, hogy szembe tudjanak nézni a világméretű "zűrzavar és átalakulás" korszakával. A tagok között azonban véleménykülönbség volt a bővítés mértéke és gyorsasága tekintetében.

Az ukrajnai háború miatt az Európai Unió és az Egyesült Államok által elszigetelt Oroszország, illetve a Washingtonnal kereskedelmi és külpolitikai kérdésekben vitában álló Kína - Dél-Afrikával együtt - a szervezet gyors bővítését támogatta, hogy ellensúlyozzák a Nyugat befolyását. Brazília és India, amelyek szorosabb kapcsolatokat kívánnak kiépíteni a Nyugattal, nem támogatták a szervezet gyors és nagyméretű bővítését.

Dél-Afrika szerint több mint 40 ország mutatott érdeklődést a csatlakozás iránt, közülük 22 hivatalosan is bejelentette ezt a szándékát.

PestiSracok facebook image

A világ népességének mintegy 40 százalékát tömörítő BRICS-országok a globális hazai össztermék (GDP) mintegy negyedét állítják elő, egységes vízió hiányában azonban a szervezet egyelőre a méretéhez képest kisebb globális politikai és gazdasági befolyással bír.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!