Pesti Srácok

Dél-afrikai elnök: hat ország csatlakozhat a BRICS-hez a csúcstalálkozó döntése nyomán

Dél-afrikai elnök: hat ország csatlakozhat a BRICS-hez a csúcstalálkozó döntése nyomán

A legnagyobb feltörekvő országokat tömörítő BRICS csoport johannesburgi csúcstalálkozóján hat új országot hívtak meg a szervezetbe - jelentette be az esemény házigazdája, Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök csütörtökön. Szaúd-Arábia és Irán mellett Argentína, Egyiptom, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek kapott meghívást 2024. január 1-jével a jelenleg Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát magában foglaló országcsoportba.

A BRICS-tagállamok vezetői a csúcstalálkozón egyhangúan a szervezet további bővítése mellett foglaltak állást azzal az indoklással, hogy szembe tudjanak nézni a világméretű "zűrzavar és átalakulás" korszakával. A tagok között azonban véleménykülönbség volt a bővítés mértéke és gyorsasága tekintetében.

Az ukrajnai háború miatt az Európai Unió és az Egyesült Államok által elszigetelt Oroszország, illetve a Washingtonnal kereskedelmi és külpolitikai kérdésekben vitában álló Kína - Dél-Afrikával együtt - a szervezet gyors bővítését támogatta, hogy ellensúlyozzák a Nyugat befolyását. Brazília és India, amelyek szorosabb kapcsolatokat kívánnak kiépíteni a Nyugattal, nem támogatták a szervezet gyors és nagyméretű bővítését.

Dél-Afrika szerint több mint 40 ország mutatott érdeklődést a csatlakozás iránt, közülük 22 hivatalosan is bejelentette ezt a szándékát.

PestiSracok facebook image

A világ népességének mintegy 40 százalékát tömörítő BRICS-országok a globális hazai össztermék (GDP) mintegy negyedét állítják elő, egységes vízió hiányában azonban a szervezet egyelőre a méretéhez képest kisebb globális politikai és gazdasági befolyással bír.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)