Pesti Srácok

Elhunyt Fekete Gábor, a XVI. kerület első szabadon választott polgármestere

Elhunyt Fekete Gábor, a XVI. kerület első szabadon választott polgármestere

Megdöbbenve fogadtuk a hírt, hogy méltósággal viselt betegség után elhunyt Fekete Gábor, kerületünk első szabadon választott polgármestere - tudatta a szomorú hírt Facebook-oldalán a XVI. Kerület Önkormányzata. Fekete Gábor 1963-ban született Sárváron, tanulmányait a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán végezte. Már a ’80-as évek közepétől kezdve tagja volt a lelkes, politikával foglalkozó nemzedéknek, 1988-ban pedig részt vett a XVI. kerületi EMG Fidesz-csoport megalapításában. 1990-ben egyedüli fideszes polgármesterként nyert a kerületben, amit a teljes cikluson keresztül vezetett. Fekete Gábort az önkormányzat saját halottjának tekinti.

- emlékeznek vissza munkájára, majd hozzátették:

PestiSracok facebook image

Életútja

1999-től a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa, majd a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője volt.

2000-ben a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybizottság programkoordinációs főosztályvezetőjeként az ’információs társadalom’ programok irányítását végezte, 2002-ben pedig kinevezték a Hírközlési Minisztérium főosztályvezetőjévé. Később a Veresegyház és Térsége Fejlesztéséért Kht. közigazgatási programvezetőjeként irányította a kistérségi társulási modellkísérlet közigazgatás-fejlesztési projektet, melyhez közvetlen központi támogatás járult.

2010-től a Vidékfejlesztési Minisztériumban miniszteri biztos, ahol többek között feladata volt a saját ötleteként elindított Közhiteles Címregiszter projektje, ami a több szakmai terület határán mozgó címinformációk terén kívánt rendet tenni, rá jellemző módon a projekt nem csupán ötlet volt, hanem igazgatásilag is átgondolt módon indult útjára. Később az újonnan létrehozott, Dr. Navracsics Tibor miniszter vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára lett.

A KIM-ben töltött évek alatt Fekete Gábor kiemelkedő szerepet vállalt a magyar e-közigazgatási intézményrendszer felépítésében és a kormányzati informatika fejlesztésében. Szakmai felügyelete alatt születetett meg az e-ügyintézés új koncepciója és törvényi szabályozási keretei, továbbá ekkor jöttek létre azok a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások, amelyek a papírmentes közigazgatási működésnek jelenleg is fontos alapjai.

A KIM megszűnését követően, 2014-től az Országos Bírósági Hivatal informatikáért felelős elnökhelyettese lett, innen nevezték ki 2015-ben a Földmérési és Távérzékelési Intézet élére főigazgatónak. 2016-ban azt a feladatot kapta, hogy az Intézetet építse be Budapest Főváros Kormányhivatalába, a zökkenőmentes átalakítást követően, 2018-ig főosztályvezetőként vezette a szervezetet. Ezt követően 2019-ig a Lechner Lajos Tudásközpont, Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Méltósággal viselt betegsége miatt egy idő után már nem vállalt fontosabb kormányzati megbízatásokat, ugyanakkor évekig szakértője volt a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak, valamint aktív tagja volt több szakmai civil szervezetnek is. Ötletei, intellektusa, integratív hozzáállása kiemelkedő közigazgatási gondolkodóvá tették. Életigenlő személyiségét, pozitív gondolkodását, emberségét minden munkatársa szerette, akinek alkalma volt együtt dolgozni vele.

Forrás: Facebook

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?