Lentner Csaba: jelentős árrést tettek a kereskedők az élelmiszerekre, az árfigyelővel ezt lehet most letörni
Jelenleg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tud a leghatékonyabban fellépni a "pofátlan túlárazások" terén, az árfigyelő működése beváltotta a reményeket. A magyar élelmiszeripar versenyképessége azonban nagyon alacsony – mondta a Növekedés.hu-nak Lentner Csaba közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora a kedden megjelent interjúban.
A közgazdász a lapnak azt mondta: a GVH tavasszal elindított tényfeltáró tevékenysége, majd az árfigyelő rendszere az inflációfékezés hatékony eszközének bizonyult.
A fogyasztói kosárban az élelmiszervásárlás a legnagyobb arányú a legtöbb társadalmi csoportnál, így az élelmiszerárak alakulása az inflációt igen nagy mértékben befolyásolja
– jelezte, sajnálatosnak nevezve, hogy a hatósági árszabályozás 2022 év eleji bevezetése után az élelmiszerek piacán sorozatosak voltak a kereskedői túlárazások. Úgy folytatta, hogy a kormány által bevezetett tavaly év eleji hatósági élelmiszerárak messzemenőleg tükrözték a jó szándékot, a szociális érzékenységet, ám főleg a nagyobb élelmiszer-üzletláncok megkerülték a kormány szándékát, sőt, azzal éppen ellentétes hatást idéztek elő. A hatósági árazott termékekből a készletezésük sok esetben ugyanis nem érte el az igényeket, míg a hasonló, úgynevezett helyettesítő termékekre jelentős árrést raktak.
Így történhetett meg, hogy például a tej- és tejtermék árak 80 százalékkal emelkedtek
– tette hozzá.
Az árfigyelő rendszer alkalmas a reális ár–érték arány visszaállítására, az indokolatlan túlárazások megszüntetésére, hiszen az árak összehasonlíthatósága által egyrészt a túlárazó kereskedő lelepleződik, ezzel veszít a jó hírnevéből, másrészt a fogyasztó is oda megy vásárolni, ahol ugyanazt a terméket kedvezőbb áron kapja meg
– hangsúlyozta a szakértő. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kereskedők az emelkedő költségeket gyorsan áthárították a fogyasztókra, sőt, még ennél is nagyobb drágulást idéztek elő.
Magyarországon megjelent a profit húzta infláció, mint az árszínvonal emelkedés egyik komponense, amelyben az élelmiszeráruházak az élen jártak. Viszont a jövőbeli inflációs pálya szempontjából kiemelt jelentőségű lesz, hogy a nyersanyagárak jelenlegi, csökkenő trendje is hasonlóan gyorsan megjelenjen a fogyasztói árakban
– tette hozzá. Közölte: számos ágazatban kimutatható, hogy a vállalatok a költségek emelkedésén felül árazták a termékeiket és szolgáltatásaikat az elmúlt években.
Ezekben az ágazatokban a GVH úgy tud segíteni, hogy átláthatóvá, összehasonlítható teszi az árakat, amivel a tisztességes alapokon nyugvó piaci verseny újraépítését előmozdítja
– mondta Lentner Csaba. Arra a kérdésre, hogy minek köszönhető, hogy az árfigyelőben megtalálható 62 termékkategóriából 53-ban csökkentek az árak, ami alig pár hét alatt közel két százalékkal járulhatott hozzá az élelmiszer-infláció mérséklődéséhez, azt válaszolta, hogy megfelelő visszatartó erővel bír a versenyhivatal. A kereskedők elgondolkodnak azon, hogy megéri-e az árakat tovább srófolni. Az a kereskedő viszont, amelyik hosszabb távon tervez, és a piacon szeretne maradni, nem kockáztathatja meg, hogy a GVH-ellenőrzések során lelepleződjön, hiszen ezzel vásárlókat veszíthet, sőt, az üzleti tisztességén is csorba eshet.
Lássuk be, volt egy időszak, amikor szabad volt a pálya, ahol lényegében szabadon, ellenőrizetlenül emelhettek árakat, de most ennek vége. Kevesebb profittal is be kell érjék
– fogalmazott a közgazdász.
A magyar kormány elkötelezett az inflációellenes küzdelemben. Kézben tartja a lakossági rezsiköltségeket, törekszik a fegyelmezett államháztartási gazdálkodásra. Ám álláspontom szerint állami térfélen most a Gazdasági Versenyhivatal tehet legtöbbet az infláció lefékezésére
– emelte ki Lentner Csaba. Az interjúban elhangzott, hogy augusztus 1-jétől a kormány kivezeti az árstopokat és megemeli a kötelező akciózás mértékét. A közgazdász erről azt mondta, hogy az eddigi árstopos termékek lesznek a kötelező akciózás újabb termékei.
A kedvező hatás eléréséhez természetesen szükség van a forint–euró árfolyam kedvező alakulására is, a forintot ne érjék újabb spekulációs támadások, mert ez a jelentős élelmiszerimportra drágító hatást gyakorolhat, sőt, feszültségeket hozhat a piacon
– figyelmeztetett a szakértő.
Számításaim szerint július végére már bőven 20 százalék alá csökkent az infláció. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank intézkedései célt értek. A megfelelően kézben tartott élelmiszerpiaci viszonyok, a levédett lakossági rezsiköltségek és a nemzeti bank kamatpolitikája az infláció elleni küzdelemben még további lehetőségeket is jelenthet. Szükség van a kormány, a GVH és a jegybank közötti folyamatos egyeztetésekre, a gyorsan változó világgazdasági helyzethez való alkalmazkodásra, és az esetleges negatívumok hazai piacon való semlegesítésére
– hangsúlyozta Lentner Csaba, hozzátéve, hogy az inflációellenes küzdelem még csak éppen elkezdődött, sok tennivaló van még.
Hozzátette: 10 százalékig – a versenyhivatal és a Magyar Nemzeti Bank hatékony fellépéseivel – az év végéig simán levihető az infláció, de ahhoz, hogy további csökkenés történjen, bizonyos ágazati problémákat meg kell oldani, különösen a magyar mezőgazdaság helyzetét, amelynek termelése – Bulgáriát leszámítva – a legversenyképtelenebb az Európai Unióban. A legfőbb problémának azt nevezte, hogy a rendszerváltozás idején szétesett, majd jobbára a baloldali kormányok alatt szétprivatizált mezőgazdasági élelmiszerfeldolgozók és kereskedő cégek a termelőkkel nincsenek egy vertikumban.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Lakatos Péter