Navracsics Tibor: 3,9 milliárd eurós hitelkérelmet nyújt be Magyarország

Navracsics Tibor azt mondta: 3,9 milliárd eurónyi összegre jelentenek be hitelkérelmet, az eddigiekhez hasonlóan energetikai infrastruktúra, energiahatékonysági pályázatok, illetve a zöld átállás projektjeinek finanszírozására. Kitért arra, hogy a terv augusztus 11-ig társadalmi vitán volt. A bizottság értékelése után a projektek is ismertté válnak. Arra a kérdésre, hogy ebből a hitelkeretből mikor lesz folyósítás, Navracsics Tibor nem tudott választ adni, mint jelezte, a programot csütörtökön küldik el. Ugyanakkor hozzátette: az RRF-ből megvalósuló projekteknek 2026 nyár végére meg kell valósulniuk. A Magyarországnak járó uniós forrásokkal kapcsolatban a miniszter azt mondta, a Bizottság még mindig nem készítette el azt a hivatalos értékelését, amit a kormány adott a magyar jogállamiságra vonatkozó uniós kifogásokra. Az Erasmus-programmal kapcsolatban azt mondta, 2024 második félévéig a program finanszírozása biztosított. A tárgyalások folyamatosak - tette hozzá. Amennyiben november végéig meg tudnak állapodni, akkor 2024 második felétől is folyamatos lesz az Erasmus-pénzek folyósítása, a kohéziós pénzek tekintetében pedig nincs ilyen szigorú határidő. Amint a jogállamiságügyben visszajeleznek, akkor megnyílnak a források - ismertette a miniszter. Az 5. Semmelweis Nyári Egyetem nyitónapján Navracsics Tibor előadásában az Erasmusszal kapcsolatban azt mondta, bízik abban, hogy hamarosan tisztázzák a vitás kérdéseket.

- fogalmazott.

Navracsics Tibor úgy vélte, hogy az Erasmus az európai integráció leghatékonyabb „reklámja”, és érthetetlen módon a Bizottság ennek élményétől akarja „megóvni” a hallgatókat. A felsőoktatási egyetemek kizárását az Erasmusból ideológiai diszkriminációnak és politikai ballépésnek nevezte. Hankó Balázs innovációért és felsőoktatáért felelős államtitkár előadásában arról beszélt, a felsőoktatási modellváltással még nagyobb lehetőséget teremtettek arra, hogy kibontakozhasson a szektorban a tudás és a kreativitás. A közalapítványi formában működő intézményekben tényleges autonómia van, versenyképesség, rugalmasság és kiszámíthatóság jellemzi működésüket - emelte ki.

Az államtitkár szerint a cél ambiciózus: 2030-ra legyen legalább egy magyar egyetem a világ 100 és Európa 100 legjobbja között. Az Erasmus-programmal kapcsolatban azt mondta, az Európai Bizottságnak november 23-ig kell döntést hoznia, jövő júniusig azonban biztosított az egyetemek részvétele ebben, a kvóták és a forrás is megvan. Amennyiben mégsem születik november után pozitív döntés, a nemzetközi (hallgatói) mobilitásra „megvan a fedezet” a jövő évi költségvetésben. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a téma kapcsán felidézte: az egyetem az Európai Unió Bíróságához fordult az Erasmus-ügyben. Úgy vélte, a programból való kizárás reputációs veszteséget okoz az intézménynek. Politikai kérdésről van szó, a Semmelweis Egyetem esetében nem volt politikus tagja a kuratóriumnak, és a gyanúja sem merült fel annak, ahol a közpénzek elköltése nem transzparens - jelezte. Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára arról beszélt, hogy nem történt meg a rendszerváltás az ágazatban, a kormány célja az ellátásszervezés különböző pontjait a megfelelő közigazgatási szintekre vinni. Az alapellátást a járások szintjén kell megszervezni - tette hozzá, kitérve arra is, hogy az egészségügyi ágazat tudja a legnagyobb forrásbővülést felmutatni a honvédelem mellett. A tervek között szerepel - ismertette - a háziorvosi és szakdolgozói kompetenciák felülvizsgálata, illetve jövő héten ül tárgyalóasztalhoz az új szakdolgozói bértábláról az illetékes kamarával. Takács Péter felvázolta azt is, hogy kiszélesítenék a szervezett szűréseket, valamint bevezetnék az általános egészségfelmérést a 25 évesnél idősebbeknél ötévente. Dolgoznak az egységes laborhálózaton is - ismertette, hozzátéve: a fekvőbeteg-ellátásban olyan finanszírozást kell teremteni, amiben az intézményeknek „nem kell hazudni”.

Forrás: MTI