Szijjártó Péter: ősszel dönthet az Országgyűlés arról, hogy mikor szavaz Svédország NATO-csatlakozási kérelméről (Videó)
A magyar kormány már rég elvégezte a házi feladatát Svédország NATO-csatlakozási kérelmével kapcsolatban, mert még tavaly beterjesztette a svéd ratifikációs dokumentumot az Országgyűlésnek, amelynek a szeptemberben kezdődő őszi plenáris ülésén lesz lehetősége arra, hogy döntést hozzon arról, mikor szavaz a témában – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a TRT World török televíziós csatornának adott interjújában.
Aláhúzta, hogy eddig nem sikerült rendezni a vitás kérdéseket Stockholmmal, és kijelentette: sajnálattal veszi tudomásul, hogy Magyarország célpontja és áldozata lett ennek a nemzetközi politikai diskurzusnak, amelyet "a bírálatok és ítélkezések határoznak meg", és amelyekkel beavatkoznak a magyar belpolitikai életbe. A kormány nem akar a svéd NATO-tagság akadályává válni, és folyamatosan konzultált a török vezetőkkel a svéd és a finn NATO-csatlakozási kérelemmel kapcsolatban. Legutóbb Recep Tayyip Erdoğan török elnök augusztus 20-i budapesti látogatása során volt erről szó, de Szijjártó Péter is gyakran beszél török kollégájával, Hakan Fidannal a kérdésben.
NATO-szövetségesként Magyarország figyelembe veszi Törökország érdekeit és álláspontját, hiszen egy katonai–védelmi szövetségnek a bizalmon kell alapulnia
– emelte ki a miniszter. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Szijjártó Péter leszögezte, hogy szomszédos államként Magyarország sajátos helyzetben van a 150 ezres kárpátaljai magyar diaszpóra miatt.
Ennek a magyar közösségnek nagyon sok tagját ukrán állampolgárként besorozták az ukrán hadseregbe, és sokan közülük az életüket veszítették a háborúban. Ezért is követel Magyarország azonnali tűzszünetet és mielőbbi béketárgyalásokat, ezért nem szállít fegyvereket, és nem engedélyezi fegyverek átszállítását Magyarországon. Minél hamarabb véget ér a háború, annál kevesebb ukrán és ukrajnai magyar ember hal meg
– fogalmazott. Leszögezte: Magyarországnak is meg kellett harcolni a szabadságáért és függetlenségéért a történelme során, ezért határozottan és feltétel nélkül tiszteletben tartja Ukrajna területi épségét és szuverenitását.
Ugyanígy feltétel nélkül támogatja azt a több mint egymillió ukrajnai menekültet, aki eddig Magyarországra érkezett. Több mint 1300 magyar óvoda és iskola fogadott be ukrajnai gyerekeket, a kormány egészségügyi ellátást biztosít a menekülteknek, és igyekszik munkalehetőséget és a körülményekhez képest normális életet biztosítani az általában szétszakított családoknak, hiszen a férfiak otthon maradtak harcolni. Ennek megfelelően Magyarország is elvárja, hogy Ukrajna visszaadja és biztosítsa az ottani magyar közösség tagjainak a kisebbségi jogaikat, amelyekkel 2015-ig rendelkeztek: az anyanyelvhasználati, a kulturális és a hivatali ügyintézési jogait. A kárpátaljai magyar közösség kisebbségi jogai ma sokkal korlátozottabbak, mint 2015-ben, ez pedig elfogadhatatlan
– szögezte le a miniszter, hozzátéve: ha Ukrajna az Európai Unió tagjává kíván válni, el kell fogadnia a közös EU-értékrendszert, és biztosítania kell a nemzeti kisebbségi jogokat.
Az ukrajnai gabonaimport magyarországi tilalmával kapcsolatban Szijjártó Péter kiemelte: sajnálattal vette tudomásul, hogy Oroszország felmondta a fekete-tengeri gabonaexport-megállapodást, annak ellenére, hogy Törökország és személyesen Erdoğan elnök minden lehetséges erőfeszítést megtett a megállapodás életben tartására. Magyarország a maga részéről eddig is nyitva tartotta a szolidaritási folyosókat, hogy az afrikai és közel-keleti országok hozzájuthassanak a szükséges ukrajnai gabonához. Ennek ellenére az ukrajnai gabona egy része nem jutott el ezekbe az országokba, hanem Magyarországon maradt. A magyar kormány továbbra is biztosítja a tranzitútvonalat az ukrajnai gabonaexport számára. Azonban a szegény, éhező afrikai országokra hivatkozva Magyarországra szállított nagy mennyiségű, olcsó ukrán gabona tönkretette volna a magyar piacot és a magyar gazdákat, mivel az igen szigorú EU-s előírások miatt a gabonatermesztés jóval költségesebb Magyarországon, mint Ukrajnában.
Magyarország energiabiztonságával kapcsolatban a miniszter kiemelte Törökország és a transzanatóliai földgázvezeték (TANAP) jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy Magyarország segített megépíteni a Török Áramlat vezetéket Törökországgal, Oroszországgal, Bulgáriával és Szerbiával együtt, és a jelenlegi helyzetben akár 8,5 milliárd köbméter földgázt tudna szállítani ezen az útvonalon keresztül az országba. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormány már jóval az ukrajnai háború előtt megkezdte az energiadiverzifikációt, és Oroszország mellett Törökország, Azerbajdzsán és Katar lesznek a legfontosabb szereplők a magyar energiamixben.
A BOTAS török kőolaj- és földgázkereskedő vállalattal kötött legújabb megállapodás értelmében jövőre közel 300 millió köbméter török földgáz érkezik Magyarországra, és ez lesz az első alkalom, hogy Törökország nemcsak tranzit-, hanem forrásország is lesz. Katar 2026-ig már minden földgázkészletét értékesítette, ezért Magyarország 2027-ben vásárolhat először katari földgázt; ehhez megvan a politikai szándék, és az üzleti tárgyalások is megkezdődtek a Qatargas LNG vállalattal
– mondta el Szijjártó Péter. Kifejtette: az azerbajdzsáni és a katari földgáz szállításához jelentős regionális infrastrukturális beruházásokra is szükség lenne, ehhez azonban az EU nem biztosítja a szükséges támogatást.
Ehelyett a térség országai – Szlovákia, Magyarország, Románia, Szerbia, Bulgária, Görögország és Törökország – már egy sor tárgyalást folytatott a kapacitásfejlesztéshez szükséges beruházásokról, amelyek lehetővé tennék nagy mennyiségű földgáz szállítását ezekbe az országokba
– mondta el Szijjártó Péter.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos
