Pesti Srácok

Alapjogokért Központ: az Alkotmánybíróság kimondta, lehet kritizálni a genderideológiát

Alapjogokért Központ: az Alkotmánybíróság kimondta, lehet kritizálni a genderideológiát

A Labrisz Egyesület minden jogi fórumon beperelte a Magyar Nemzetet, mert a lap kritizálta a Meseország mindenkié című mesekönyvet. Az Alkotmánybíróság (AB) elutasította az alkotmányjogi panaszt: határozata szerint valamennyi eszme szabadon bírálható – közölte csütörtökön az MTI-vel az Alapjogokért Központ. A Labrisz azt hitte, idehaza nem szabad bírálni a genderideológiát. Tévedtek, ez nem az az ország – áll a szervezet közleményében.

Az ügy előzménye, hogy az Alkotmánybíróság szerdai határozatában elutasította a Labrisz Egyesület alkotmányjogi panaszát, amely a Kúria korábbi – személyiségi jog megsértése tárgyában hozott – ítéletének megsemmisítését kérte. Az Alapjogokért Központ azt írja:

Kiemelték: az Alkotmánybíróságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a jó hírnév védelme milyen viszonyban áll egymással. Az AB leszögezte, hogy a kifogásolt közlés nem tényállítást, hanem értékítéletet tartalmazott. Határozatában rámutatott: "különbséget kell tenni az eszméket, szellemi termékeket, illetve a személyeket érő bírálat, kritika között", ugyanis "valamennyi eszme szabadon bírálható" – közölték. Az Alapjogokért Központ álláspontja szerint az eset arra utal, hogy szükség van a Magyarországot, a magyar önazonosságot védő, kulturális szuverenitás- és önazonosság-védelem megalkotására.

PestiSracok facebook image

– szögezik le. A központ hozzátette, hogy egyébiránt az Alaptörvény értékkatalógusa a markáns gyermekvédelem talaján áll, amely a fertőző genderpropagandával szemben is védelmezni hivatott a fiatalokat, mert teljesen egyértelműen fogalmaz: nem engedhető ez az ideológia és az ezt képviselő szervezet és kiadvány a gyerekek közelébe. Ennek hangsúlyozásától tehát az Alkotmánybíróságnak sem kellene ódzkodnia.

Forrás: MTI; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)