Ezért nem lőhetnek vissza a határvadászok
Ismeretes: nemrég automata fegyverekkel lőtték a magyar és szerb járőröket Mórahalom térségében szeptember 21-én. A Magyar Nemzet annak járt utána, hogy egy határrendész, illetve a határvadász mikor és milyen körülmények között használhat fegyvert.
Az ORFK Kommunikációs Szolgálata azt a választ adta alapnak, hogy a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény határozza meg Magyarország teljes területén valamennyi rendőr és szerződéses határvadász számára a lőfegyverhasználat feltételeit, szabályait.
A lőfegyverhasználat a legsúlyosabb rendőri kényszerítő eszköz, amely akár az élet jogszerű kioltásával is járhat.
A rendőrt – és vele együtt a határvadászt – a lőfegyverhasználati jog – a jogos védelem és a végszükség esetein kívül – a törvényben foglaltak szerint illeti meg.
Kiemelték: a rendőr, a határvadász lőfegyvert használhat az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására, illetve a saját élete, testi épsége, személyi szabadsága ellen intézett támadás elhárítására.
A lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie elsősorban egy felhívásnak, hogy a felhívott a rendőri intézkedésnek engedelmeskedjék, majd más kényszerítő eszköz alkalmazásának, figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik.
A lőfegyverhasználatot megelőző fenti intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem az intézkedés eredményességét, a rendőr vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.
A rendőrség válaszából az is kiderült, hogy a nemzetközi jog a fegyveres embercsempészeknek és illegális migránsoknak kedvez, hiszen a határvédő – a határrendész, a határvadász – még akkor sem lőhet vissza a szomszédos országból rálövő bűnözőkre, ha az élete van veszélyben.
Forrás: Mandiner, Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kabinetiroda/Vadnai Szabolcs
