Hihetetlen, de sikerült úgy zsonglőrködnie a fővárosnak, hogy átmenetileg pluszban van a számlájuk
Hónapok óta halljuk, hogy csődközeli állapotban van Budapest, de a városvezetés kitalált egy úgynevezett túlélőprogramot, ami a pénzek átcsoportosítását jelenti, és úgy tűnik, ez sikeresnek bizonyult, hiszen a fővárosi önkormányzat számlája pozitívba lendült át és azon jelenleg 39,7 milliárd forint van, legalábbis átmenetileg – ezt Kiss Ambrus, az általános főpolgármester-helyettes közölte egy budapesti háttérbeszélgetésen, ahol kiderült az is, hogy a városvezetés azzal próbálta megúszni a szolidaritási adó befizetését, hogy nem hagyott pénzt a számlán, de az állam így is tudta inkasszálni azt.
Kivételesen plusz az előjel és nem mínusz
– fogalmazott Kiss Ambrus. Azt mondta, a túlélőprogram végrehajtásához szükséges döntéseket a Fővárosi Közgyűlés a korábbi ülésein meghozta.
Ha ezek nem történnek meg, akkor augusztus végén mínusz 76 milliárd forinton állt volna a város költségvetése. Ez meghaladta volna a fővárosi önkormányzat átmenetileg 40 milliárd forintra emelt folyószámla-hitelkeretét, és ennek érdekében át kellett strukturálni a kifizetéseket
– mutatott rá. A főpolgármester-helyettes kiemelte: ez egy "likviditási mentőprogram" volt.
Méretét tekintve a rendszerváltás óta ez volt nominálisan a legnagyobb likviditási program, amit végrehajtottunk
– tette hozzá.
Nem volt a számlájukon pénz, az állam mégis hozzájutott a szolidaritási adóhoz
Kiss Ambrus közölte: az év első nyolc hónapjában a főváros működési kiadása 203 milliárd, működési bevétele pedig 193,4 milliárd forint volt.
A működési kiadás 36 százalékát a közösségi közlekedés tette ki. A második legnagyobb tétel, amely a működési kiadás 19 százalékát vitte el, a szolidaritási hozzájárulás volt
– ismertette. Kiss Ambrus a szolidaritási hozzájárulás általuk vitatott része kapcsán azt mondta: amiben hittek, az nem történt meg, az államkincstár ugyanis eddig minden alkalommal inkasszózta a számlájukat a túlélőprogram ideje alatt 12 milliárd forint értékben. Hozzátette: továbbra sem érti ennek a mechanizmusát, mert ez "hitelfelvétel volt", hiszen a főváros számláján nem volt pozitív az egyenleg. Ebből kifolyólag, amikor inkasszálták a számlájukat, hitelt vettek fel a nevükben – mondta Kiss Ambrus. Közölte azt is, hogy a kamatkiadás a működési költség 9 százalékát vitte el.
Az IPA mentette meg őket
A főpolgármester-helyettes emlékeztetett, hogy szeptember 15-ig kellett befizetni a iparűzési adóelőleget, majd azt mondta: megvalósult, amire vártak, azaz a túlélőprogram sikeres volt, jelenleg 39,7 milliárd forint van a főváros számláján. Kiemelte: nem arról van szó, hogy "találtak ennyi pénzt a rendszerben", hanem átütemezték a kifizetéseket szeptember 15. utánra. Kiss Ambrus ismertette: augusztus végén a Főpolgármesteri Hivatal folyószámláján mínusz 23,9 milliárd forint volt, a Budapesti Közlekedési Központ 20,8 milliárdos mínuszban volt, valamint a BKV 8,5 milliárd forintos hitelkerettel működött. A túlélőprogram költsége 1 milliárd 260 millió forint volt. A kamatköltségeket a Budapest 150 programból elvett pénzből és az energiamegtakarításaikból tudták fizetni – mondta. Kiss Ambrus közölte: augusztus végéig 141,4 milliárd forint iparűzési adó érkezett a fővároshoz. A főpolgármester-helyettes kitért arra is, hogy még mindig megvan az az 55 milliárd forintot jelentő "négy tétel", amely nem változott: az egyik a Lánchíd felújításához ígért támogatás, a másik a rezsitámogatás, a harmadik a fejlesztési hitel engedélyezése, a negyedik pedig az 58 milliárdos szolidaritási hozzájárulás vitatott része.
Az ez utóbbi ügyben indított per másodfokon van
– közölte, majd ismertette: első fokon az a bírósági döntés született, hogy ez nem a közigazgatási perrendtartás hatálya alá tartozik, hiszen az államkincstár nem közigazgatási szerv, így érdemben nem vizsgálták a főváros keresetét. Emellett a bíróság még nem bírálta el az azonnali jogvédelemről szóló beadványukat, amely arról szól, hogy amíg a per nem zajlik le, addig az államkincstár a főváros szerinti jogtalan követelést ne érvényesíthesse inkasszó segítségével – mondta el. Kiss Ambrus kiemelte: ezzel az 55 milliárd forintot jelentő négy tétellel számoltak a költségvetésben. Ha az összeg nem érkezik meg, akkor ekkora "pénzforgalmi szempontú hiánnyal" kell számolniuk. Ezért tárgyalnak bankokkal, hogy a gazdasági stabilitási törvény keretein belül valamilyen pénzügyi instrumentum legyen, mondjuk faktorálás, amivel át lehet vinni a kifizetési igényt 2024-re – mondta a főpolgármester-helyettes. Hozzátette: ezzel likviditási szempontból a legrosszabb esetben is talpon tudják tartani a várost.
A tél előtt csökkent a hajléktalanszállások száma
Kiss Ambrus szólt arról is, hogy az elmúlt két évben 250-nel csökkent a fővárosban a hajléktalanoknak fenntartott éjjeli férőhelyek száma három civil szolgáltató megszűnése miatt. A kieső férőhelyeket a téli időszakban "átmeneti pontok" megnyitásával pótolnák. A főpolgármester-helyettes kitért arra is, hogy ha az Oltalom Karitatív Egyesület által fenntartott 300 éjszakai férőhely kiesik a rendszerből, akkor az komoly problémát jelent majd. Ebben az esetben a fővárosnak a civil szervezetekkel kell majd összefognia, hogy a téli időszak végéig megoldást találjanak – mondta, megjegyezve: "a megoldás kulcsa a (...) kormány kezében van".
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos
