Pesti Srácok

Kína a Dél-kínai-tengeren illegálisan létesített "úszó bójasorokkal" ellehetetleníti a halászatot

Kína a Dél-kínai-tengeren illegálisan létesített "úszó bójasorokkal" ellehetetleníti a halászatot

A Fülöp-szigetek szombaton szemére vetette Kínának, hogy "úszó bójasorokat" helyez el illegálisan a Dél-kínai-tenger vitatott hovatartozású részein, ellehetetlenítve ezzel a Fülöp-szigeteki halászok munkáját, veszélybe sodorva megélhetésüket.

A Fülöp-szigeteki parti őrség és az ország halászati ügynöksége elítélte a kínai lépést. A parti őrség szóvivője, Jay Tarriela az X közösségi platformon közölte: a Scarborough-korallzátony közelében elhelyezett bójasorok miatt a Fülöp-szigeteki halászok nem tudnak eljutni a zátonyhoz.

Tarriela szerint a mintegy 300 méter hosszú akadályt pénteken fedezték fel a zátony közelében, Bajo de Masinlocnál. Kína manilai nagykövetsége a bírálatot egyelőre nem kommentálta.

Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tengert gyakorlatilag teljes egészében a magáénak tekinti, ennek érdekében több mesterséges szigetet is épített a vitatott területen, és katonai támaszpontokat épített ki rajtuk. Peking követeléseit a Fülöp-szigetek mellett a többi között Vietnam és Malajzia is vitatja.

PestiSracok facebook image

Kína 2012-ben szerezte meg az ellenőrzést a régió leggazdagabb halászati övezetének számító Scarborough-korallzátony fölött, de a pekingi vezetés és az akkori Fülöp-szigeteki elnök, Rodrigo Duterte hivatali idejében a két ország közötti javuló kapcsolatok jegyében visszaengedte a Fülöp-szigeteki halászokat a zátony közelébe.

Manila és Peking azonban eltávolodott egymástól ifjabb Ferdinand Marcos, 2022-ben megválasztott Fülöp-szigeteki elnök hivatalba lépése óta, a zátony körüli halászat pedig ismét ellehetetlenült.

MTI; Fotó: MTI/EPA/Amerikai haditengerészet

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)