Pesti Srácok

Már legalább hét civil meghalt a hegyi-karabahi harcok következtében, de Baku addig nem állítja le a hadműveletet, amíg az örmények nem teszik le a fegyvert

Már legalább hét civil meghalt a hegyi-karabahi harcok következtében, de Baku addig nem állítja le a hadműveletet, amíg az örmények nem teszik le a fegyvert

Legkevesebb hét civil életét vesztette, és további 35-en megsebesültek a hegyi-karabahi harcok következtében – közölte az Armenpress örmény hírügynökség szerdán. António Guterres ENSZ-főtitkár súlyos aggodalmának adott hangot és a harci cselekmények azonnali beszüntetésére szólított fel. Mindeközben Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetésében kijelentette, hogy Baku csak akkor fogja leállítani hegyi-karabahi terrorellenes hadműveletét, ha az örmény alakulatok leteszik a fegyvert.

– áll az ENSZ nyilatkozatában. A közlemény szerint Guterrest "aggasztja a humanitárius helyzet a térségben", és arra hívja fel az érintett feleket, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy megkönnyítsék a hozzájutást a humanitárius segélyekhez a nélkülözők számára. Sürgeti továbbá őket, hogy erőfeszítéseiket a térség tartós békéjének helyreállítására összpontosítsák.

Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium kedden "helyi jellegű terrorellenes hadművelet" elindítását jelentette be a szakadár Hegyi-Karabahban. Az intézkedés céljául az azerbajdzsáni, örmény és orosz vezetők által aláírt, 2020. november 9-i háromoldalú nyilatkozatban foglaltak biztosítását, valamint a területen működő örmény katonai alakulatok leszerelését és kivonását jelölte meg. Jereván a maga részéről kijelentette, hogy Baku "az etnikai tisztogatás politikájának végigvitelére törekszik", és leszögezte, hogy az örmény hadsereg nincs jelen Karabahban. Oroszország szintén a vérontás beszüntetésére és a politikai-diplomáciai rendezéshez való visszatérésre szólította fel a feleket.

PestiSracok facebook image

Gyerekek és nők az áldozatok között

A békés lakosságon belül 35 sebesült – 13 gyerek, 15 nő és 7 férfi – van. Hét civil életét vesztette. Korábban bejelentették, hogy a halálos áldozatok között van Martuni Aznavur Szagján polgármester. Az ombudsman megerősítette a hírt. Az Azatutyun örmény rádió szerint Szagján kedden napközben veszítette életét "Azerbajdzsán hegyi-karabahi támadásának következtében". Az ombudsman 27 halottról és több mint 200 sebesültről számolt be az eddigi harcok következtében.

Tegyék le az örmény alakulatok a fegyvert

Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetésében kijelentette, hogy Baku csak akkor fogja leállítani hegyi-karabahi terrorellenes hadműveletét, ha az örmény alakulatok leteszik a fegyvert – közölte az elnök sajtószolgálata szerdán. Aliyev hozzátette, hogy az örmény alakulatokat le kell szerelni. Hangsúlyozta, hogy a "terrorellenes intézkedések" során a polgári lakosság és az infrastrukturális létesítmények nem célpontok az azerbajdzsáni hadsereg számára, amely csupán legitim katonai célpontokat semmisít meg.

Azerbajdzsán elnöke megjegyezte, hogy kormánya több alkalommal párbeszédre hívta a karabahi örmény lakosság képviselőit, hogy megtárgyalja velük a reintegrációt, de ők ezt elutasították. Ennek ellenére, szavai szerint Azerbajdzsán "a lokális terrorellenes intézkedések" közben is megismételte a párbeszédre szóló felhívását. Aliyev szerint Azerbajdzsán rákényszerült a terrorellenes művelet megindítására a térségben, hogy "megakadályozza az örmény fél provokatív és uszító akcióit". Ezek között említette aknák elhelyezését a karabahi örmény erők diverziós-felderítő csoportja részéről, aminek következtében polgári személyek és a rendőrség munkatársai veszítették életüket, valamint az azerbajdzsáni hadsereg alegységeinek lövetését aknavetőkkel és különböző kaliberű tűzfegyverekkel.

Ilham Aliyev elnök hangsúlyozta, hogy ezek a cselekmények, köztük a szeptember 9-én Azerbajdzsán karabahi régiójában tartott úgynevezett elnökválasztás az Örményország részéről elkövetett célzatos provokációk, és az általa létrehozott, Azerbajdzsán szuverenitása ellen fellépő szeparatista formációk támogatásának folytatását jelentik – áll a közleményben. Aliyev sajtószolgálata szerint Blinken aggodalmát fejezte ki a kialakult helyzet miatt, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok a közvetlen párbeszédet támogatja Baku és a karabahi örmény lakosság között.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Sziranus Szargszján

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.