Navracsics Tibor: a Európai Unió békevállalkozás, nem háborús vállalkozás
Az Európai Unió békevállalkozás, nem háborús vállalkozás, a magyar soros elnökség ennek alapján tevékenykedik majd - mondta a területfejlesztési miniszter az Úton a magyar uniós elnökség felé című - általa szerkesztett - tanulmánykötet bemutatóján kedden a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE).
Navracsics Tibor a felsőoktatási intézmény és az Igazságügyi Minisztérium együttműködésében megvalósult Nemzetek Európája karrierprogram negyedik évfolyamának tanévnyitó rendezvényéhez kapcsolódó beszélgetésen kijelentette: a vita a szankciós politika hatékonyságáról ismét "kinyílik", mert az első eredmények szerint nem segített Oroszország megfékezésében, a béke helyreállításában.
Az Európai Unió továbbra is a gazdasági növekedés lassulásával és magas inflációval küzd, Oroszország növekedése pedig nem nagyon torpant meg - mutatott rá Navracsics Tibor. Hozzáfűzte: a legfontosabb, hogy a szankciós rendszer nem tudta megakadályozni a háború folytatódását.
Azt mondta: a 2014-15-ös Európai Uniót szeretném viszontlátni, amikor az első orosz agresszió időszakában az Európai Unió és az Európai Bizottság páratlan gyorsasággal segített a tagállamoknak a fegyverszünet, a béke megteremtésében,
aktívan segédkezett abban, hogy higgadjanak az álláspontok és sikerüljön kidolgozni egy béketervet, amely kezelhetővé tette a konfliktust .
Megjegyezte ugyanakkor, hogy most "mintha kisebb lenne az új szankciók iránti vágy", azoknál az államoknál is kisebb "a követelések intenzitása", amelyek korábban az újabb szankciók bevezetésénél élen álltak.
A soros elnökség rendkívüli kihívásokat ad
Zalai Csaba, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának európai uniós ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború miatt rendkívüli geopolitikai helyzetben veszi át Magyarország az uniós elnökséget, a feladat ellátása óriási kihívás lesz. Felsorolta a magyar uniós elnökségnek a kormány által előzetesen elfogadott fő feladatait, amelyek közül az első, hogy az Európai Unió versenyképessége, termelékenysége javuljon. Ezt követi a demográfiai kihívások előtérbe helyezése, a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága, az elnéptelenedő területek fejlesztése. A következő a bővítés folytatása, "hogy ne mi maradjunk Európa védőbástyája".
Lényeges a kohéziós források, a közös politika létjogosultsága, és az ukrajnai háború óta evidens a védelempolitika fontossága - folytatta Zalai Csaba. A legfontosabb feladatok között jelölte meg a kormány a migráció kérdését, valamint a mindenkori uniós éves költségvetés elfogadását - zárta a felsorolást a helyettes államtitkár.
Navracsics Tibor felhívta a figyelmet arra: a meghirdetett prioritások mellett kiemelkedő jelentőségű, hogy Magyarország európai parlamenti választás után, "intézményi ciklusváltás" idején tölti be az uniós elnökséget, ráadásul "zaklatott körülmények között".
A fontos szakpolitikai kérdések között van a kohéziós politika átgondolása - emelte ki a miniszter. "Izgalmas kérdésnek" nevezte, hogyan alakul majd "a személyi alapú" kohéziós politika - a társadalmi integráció, szociálpolitika, befogadás - és a területi alapú kohéziós politika, a regionális fejlesztések aránya.
A személyi alapú kohéziós politika magában foglalja a migránsok társadalmi befogadásának anyagi támogatását is - figyelmeztetett Navracsics Tibor, jelezve, érdekkonfliktus "rajzolódhat ki". A "nettó befizető országok" érdekeltek lehetnek abban, hogy "finomhangolás révén" a személyi kohézióra tolják át a hangsúlyt, miközben a közép- és kelet-európai országok továbbra is a területi kohézió fenntartásában érdekeltek - magyarázta a miniszter, aki ebben a témában írta a kötetben megjelent tanulmányát.
Véleménye szerint a magyar elnökség idején ezeket a vitákat le kell folytatni, Magyarország feladata lesz a vita kereteinek megteremtése, a közvetítés az álláspontok között és az érvek felsorakoztatása amellett, hogy a területi kohézió igenis fontos.
Ki fizeti a demográfiai fordulatot?
A miniszter kitért arra is: a demográfiai politikával kapcsolatban alapvető kérdés, hogy ki fizeti, ez eldönti a megvalósíthatóságát. Nem reális szerinte, hogy a nettó befizető országok fizessenek egy egységes európai családtámogatási rendszert, fontos lenne viszont a nemzeti specialitások, megoldások elfogadása.
Zalai Csaba hozzáfűzte, hogy a demográfiai problémákra a legális migráció a "standard válasz", a magyar kormánynak azonban más a szemlélete.
Az a törekvésünk, hogy ne csak a legális migráció legyen a válasz, hanem minden tagállam megtalálhassa a saját megoldását. Ez az egyik célja a magyar elnökségnek
- hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Az NKE arra törekszik, hogy a szakemberek ismerjék az EU működését
A Nemzetek Európája karrierprogram tanévnyitóján Deli Gergely, az NKE rektora megemlítette, hogy 2024 májusában lesz Magyarország európai uniós csatlakozásának huszadik évfordulója, 2024 második félévében pedig, amikor Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségét sok fontos feladat és felelősség hárul rá. Fontosnak nevezte, hogy az NKE minél több olyan szakembert képezzen, aki ismeri és érti az unió működését. A tanulmánykötetről azt mondta, komoly segítséget jelent majd az elnökségre való felkészülésben, betekintést nyújt az uniós politikába, bemutatja az uniós elnökség előtt álló kihívásokat.
A Nemzetek Európája karrierprogram az NKE és az Igazságügyi Minisztérium közös, 2020 szeptemberében indult, munka mellett is elvégezhető, egyéves európai uniós képzése, amely elméleti és gyakorlati szakmai felkészítést nyújt az európai közszolgálatra, valamint az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) nyílt versenyvizsgájára.
Forrás, fotó: MTI
