Orbán Balázs: Magyarország nem alkalmazkodik ideológiákhoz
Magyarország nem alkalmazkodik ideológiákhoz, mert a rombolás helyett a kapcsolatok fenntartásában érdekelt – jelentette ki Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója pénteken, Budapesten, a Danube Institute szervezésében létrejött, 3. Danube geopolitikai csúcs című rendezvény második napját megnyitó, vitaindító beszédében.
Orbán Balázs a világ geopolitikai helyzetét elemezve azt mondta, hogy az utóbbi évek tapasztalatai alapján a Nyugat gazdasági teljesítménye, a nemzetközi intézményrendszer feletti befolyása és a neoliberális gazdasági–politikai modellje egyaránt rogyadozik; miközben a rajta kívülálló országok egynémelyike már megelőzte gazdasági teljesítményben, a technológiai versenyben és a nyersanyagok birtoklásában is. Hozzátette: e folyamatokat érzékelve döntött úgy a Nyugat, hogy új érdekérvényesítési stratégiaként kezdje el "jókra" és "rosszakra" kategorizálni az egyes országokat, nem törődve azzal, hogy a "jók" alszövetségekbe terelése és a "rosszak" kiszorítására való törekvés az egész közösség erejét csökkenti, továbbá belső feszültségekhez és konfliktusok kialakulásához vezethet. Orbán Balázs szerint ebben a helyzetben Magyarországnak három fontos célja van:
- elemezni és alkalmazkodni a változó geopolitikai és gazdasági helyzethez;
- bármely lehetséges eszközzel elérni az ukrajnai háború mielőbbi befejezését, mert az csak negatív gazdasági-politikai és kulturális következményekkel jár;
- valamint minden nyomás ellenére is kimaradni a háborúból.
A miniszterelnök politikai igazgatója úgy látja, ezen törekvésében támogatja a lakosság a magyar kormányt, mert békében és szabadságban kíván élni.
Kiemelte, hogy Magyarország tanulmányozza az ideológiákat és a tanulságokat levonva próbálja meg hasznosítani belőlük azt, ami értéket teremhet; hozzátéve, hogy egyetlen nagyhatalomnak sem kíván sem az eszköze, sem a kiszolgálója lenni, hanem a belső viták lefolytatása után dönt arról, hogy merre haladjon. További, stratégiai célnak nevezte, hogy Magyarország mielőbb csatlakozhasson a világ valóban fejlett országainak csoportjába, és kutatás-fejlesztési központtá lépjen elő, legalább regionális viszonylatban. Ehhez gazdasági lépésként az infrastruktúrafejlesztést, a termelékenység fokozását, a közszolgáltatásokba és az oktatásba való további befektetést nevezte meg; politikai célként pedig azt, hogy Magyarországnak legyen befolyása a térségében zajló folyamatokra. Egy ilyen politika további eszközeinek nevezte a kapcsolatépítést és az aktív intézményi szerepvállalásokat, a globális gazdaságba való további bekapcsolódást.
Mindehhez kedvezőnek nevezte hazánk földrajzi elhelyezkedését és kulturális örökségét, amely szerinte fontos találkozási pontot, hidat képez kelet és nyugat között. Szintén jó alapnak tekinti a komplex, exportorientált gazdaságot, amely a régió kulcsállamává teheti Magyarországot. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a Harvard gazdaságikomplexitás-indexe szerint Magyarország ma a világ 11. legkomplexebb gazdaságának számít, megközelítve Hollandiát, Németországot és Ausztriát; valamint azt, hogy az utóbbi 10 évben megtöbbszöröződött az országba beáramló külföldi tőke, keletről és nyugatról egyaránt.
Beszéde végén a kétoldalú kapcsolatokról szólva negatív példaként emelte ki, hogy a jelenlegi, liberális amerikai kormányzat ma nem a kapcsolaterősítésen, hanem ellenkezőleg, ezek rombolásán dolgozik. Ennek részeként pedig ideológiai és politikai nyomásgyakorlással odáig ment, hogy amerikai vállalatokat próbál meg lebeszélni a Magyarországon való befektetésről és fordítva: akadályokat állít az Egyesült Államokban befektetni kívánó magyar vállalkozók elé. Hozzátette ugyanakkor, hogy a magyar kormány ennek ellenére is optimista és mindent megtesz a korrekt együttműködés érdekében, mert a két ország múltbéli, kiváló együttműködésére való tekintettel ezt tartja célravezetőnek.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos
