Pesti Srácok

Szijjártó: Magyarország elkötelezett az Ábrahám-megállapodások kiterjesztése mellett (Videó)

Szijjártó: Magyarország elkötelezett az Ábrahám-megállapodások kiterjesztése mellett (Videó)

Magyarország továbbra is elkötelezett az Izrael és több arab ország kapcsolatait normalizáló Ábrahám-megállapodások kiterjesztése mellett, s kész részt venni a folyamat előmozdításában - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Münsterben. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Vesztfáliai Békekonferencián mindenekelőtt a 375 évvel ezelőtt megkötött vesztfáliai békeegyezményt méltatta, amely az állami szuverenitást tette a nemzetközi kapcsolatok fő alapelvévé, ez pedig szavai szerint Magyarország számára ma is rendkívül fontos.

Felszólalásában ezután hangsúlyozta, hogy hazánk mindig rajtavesztett Kelet és Nyugat konfliktusán, a kormány ezen történelmi tapasztalatok miatt érvel a blokkok közötti civilizált együttműködés és a béke mellett, nem mást képviselve. Rámutatott, hogy a második világháború óta napjainkban legrosszabb a nemzetközi biztonság állapota, csaknem ötven országban dúl fegyveres konfliktus és magas a terrorveszély a világ számos részén. Aláhúzta:

Szijjártó Péter a közel-keleti békefolyamatról szóló pódiumbeszélgetésen leegyszerűsítve úgy foglalta össze a kormány álláspontját, hogy "a háború rossz, a béke jó". Mint mondta, a fegyveres konfliktusok megoldása a tárgyalóasztalnál keresendő, a harctéren csak halál és pusztítás van. Sérelmezte, hogy miközben az európai uniós külügyi tanács ülésén a kontinensen kívüli háborúk esetén azonnal párbeszédre és fegyverszünetre szólítanak fel, Ukrajna ügyében teljesen eltérő a megközelítés. Kitért az Izrael és több arab ország kapcsolatait normalizáló Ábrahám-megállapodásokra is, és aláhúzta, hogy

PestiSracok facebook image

Kiemelte, hogy az egyezmények jelentették az első sikeres béketervet a Közel-Keleten évtizedek teljes reménytelensége után. Ehhez pedig nyitott kommunikációs csatornákra volt szükség, illetve egy olyan bátor vezetőre, aki kész cselekedni még a mainstreammel szemben is.

Majd azon benyomásának adott hangot, hogy ha nem Donald Trump, hanem más lett volna az amerikai elnök, akkor talán egész Európa "állva ünnepelte" volna az Ábrahám-megállapodásokat. Emlékeztetett rá, hogy ő volt az egyetlen külügyminiszter, aki részt vett az aláíráson, és sokan kritizálták is amiatt, hogy ott volt "Trump propagandaeseményén".

- fogalmazott, hozzátéve, hogy az Ábrahám-megállapodásoknak kellene mintává válniuk a többi hasonló konfliktus rendezésében. Majd közölte, hogy ezek nyomán van esély egy újabb súlyos biztonsági kihívás elkerülésére Európában, ugyanis "bár a Közel-Kelet távolinak tűnhet földrajzilag, de mind tudjuk, hogy bármi is történik a Közel-Keleten, annak közvetlen kihatása van Európára is".

- jelentette ki, tudatva, hogy Magyarország egyszerre ápol a stratégiai kapcsolatot a térség arab országaival és szövetségese Izraelnek. Illetve figyelmeztetett, hogy a további sikernek személyi előfeltételei is vannak, de ezek szavai szerint megoldódhatnak a jövő novemberi amerikai elnökválasztáson.

- mondta. A miniszter érintette az ukrajnai háborút is, és kiemelte, hogy annak negatív hatásai rendkívül súlyosak és közvetlenek a szomszédos Magyarországon, ráadásul a harcoknak magyar áldozatai is vannak.

- jelentette ki. Ennek kapcsán leszögezte, hogy Európának mindent meg kell tennie azért, hogy megelőzze a konfliktus további globalizációját. Végül az iráni atomalku újjáélesztését célzó tárgyalásokról szólva aláhúzta, hogy ez javíthatná a globális biztonságot, ezzel szemben Teherán teljes elszigetelése a rosszabb opció. Valamint ismét a párbeszéd fenntartásának fontosságát hangsúlyozta, és azt közölte, hogy jövő héten az ENSZ közgyűlésén iráni és orosz kollégájával is találkozni fog. Mint mondta, a világszervezetet éppen azért hozták létre, hogy kommunikációs platform legyen az egymással szembenálló felek számára.

- fogalmazott.

Forrás: Fotó; Fotó: Facebook/Szijjártó Péter

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.