Szijjártó Péter szerint az atomenergia megfelelő platformja lehetne a pragmatikus kelet-nyugati együttműködésnek
Az atomenergia kiváló platformja lehetne a pragmatikus, közös érdekeken alapuló együttműködésnek Kelet és Nyugat között, ugyanis még konfliktus esetén is szükség van a racionalitás megőrzésére, ebből pedig mindenki nyerne - jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Prágában. A tárcavezető a Közép- és Kelet-Európai Atomenergia-ipari Kongresszuson hangsúlyozta, hogy Európa az utóbbi évtizedek legsúlyosabb gazdasági és biztonsági kihívásaival néz ma szembe, aminek lényeges eleme az energiaválság.
Szijjártó Péter úgy látja, hogy a kontinensnek nem sikerült megfelelő válaszokat adnia az ukrajnai háborúra, a szankciós politika teljes kudarcot vallott, jelentősen csökkent az energiaforrások mennyisége és nőtt az ár, ami a versenyképességet is komolyan gyengíti. Mindez szavai szerint a klímaváltozás elleni harcra is nagy kihatással van, márpedig ezen a téren fontos lenne az ideológiai megközelítés helyett gyakorlati szempontokat előtérbe helyezni, hogy miként lehet a bolygót megőrizni a következő nemzedékek számára.
Márpedig az észszerűség talaján állva látható, hogy atomenergia nélkül az európai gazdaság nem lesz képes visszanyerni a versenyképességét és a környezetvédelmi célok sem lesznek elérhetők
- tudatta.
A külgazdasági és külügyminiszter pozitív fejleménynek nevezte a francia vezetésű nukleáris koalíció létrejöttét, amely már tizenhat tagot számlál. Szükség célkitűzésnek minősítette, hogy 2050-re 150 gigawattnyi atomenergia-kapacitás jöjjön létre az Európai Unióban, ehhez pedig 30-40 új reaktort kell építeni, valamint meg kell hosszabbítani egyes meglévő erőművek élettartamát. Aláhúzta, hogy ma mindenki a kisméretű moduláris atomerőművekre (SMR) vár, de ez egyelőre szerinte olyan, mint Columbo felesége, mindenki beszél róla, de még senki nem látta. Majd reményét fejezte ki, hogy ez a jövőben megváltozik. Kiemelte:
nagyon fontos a harc a nukleáris energiatermelést érő hátrányos megkülönböztetés, a kettős mérce ellen, de a közép-európai országok nagy többsége józan megközelítést alkalmaz szerencsére.
Ennek kapcsán érintette a nukleáris ipart sújtó szankciók elfogadtatására irányuló állandó kísérleteket, és leszögezte, hogy Magyarország nem fog ilyen intézkedésekhez hozzájárulni, pusztán azért, mert ez súlyosan sértené a nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekeit. Továbbá kijelentette, hogy miközben folyamatos a nyomásgyakorlás az európai szankciók kiterjesztése érdekében, az Egyesült Államok az idei év első felében több mint kétszeresére növelte az uránimportot Oroszországból. A miniszter kitért a magyarországi helyzetre is, és emlékeztetett arra, hogy hazánk az elektromobilitás egyik fontos európai központjává, a nyugati és keleti autóipari vállalatok találkozási pontjává vált, ami a gazdasági növekedés garanciája, azonban ez nem lenne lehetséges atomenergia nélkül.
Rámutatott, hogy a kormány a paksi bővítéssel 2050-re el kívánja érni a klímasemlegességet, és már ma is fenntartható az áramtermelés 63 százaléka, amelynek körülbelül 85 százalékát a paksi reaktorok biztosítják. Aláhúzta, hogy a nemzetközi projekt keretében megépülő, 2400 megawattos összkapacitású új blokkok évente 17 millió szén-dioxid kibocsátását előzik majd meg.
Mégis mi zöld és mi fenntartható, ha nem a nukleáris energia? De természetesen erre nincs válasz. A válasz csak az, hogy nem. Ha megkérdezzük, hogy miért, akkor az a válasz, hogy 'mert csak
- fogalmazott.
Beszámolt a paksi bővítés előrehaladásáról is, kiemelve, hogy nagy erővel folynak a munkálatok, és az EU-ban a kellő engedélyekkel rendelkező nukleáris beruházások közül a magyar a legnagyobb. Üdvözölte, hogy az Európai Bizottság csodával határos módon mindössze egy hónap alatt jóváhagyta a Roszatommal kötött kivitelezési és pénzügyi szerződés módosítását, amelyek nyomán jelentősen egyszerűsödött a lassú bürokratikus folyamat.
Végül figyelmeztetett, hogy rendszeresen tesznek kísérletet egyes szereplők a projekt akadályozására.
Számunkra az energiaellátás biztonságának ügye szuverenitási kérdés. A projekt elleni támadásokra olyan kísérletekként tekintünk, amelyek célja azon jogunk megsértése, hogy szuverén döntéseket hozzunk a nemzeti energiamixünk összeállítására vonatkozóan
- mondta. Illetve felszólalt a civilizált kelet-nyugati együttműködés mellett, s hozzátette, nem azért, mert Putyin rajongói, az oroszok barátai vagy a Kreml propagandistái lennénk, hanem csak a nemzeti érdekek miatt, ugyanis nem akarjuk, hogy a nukleáris energia a Kelet és Nyugat közötti konfliktus túszává váljon. Hangsúlyozta: még konfliktus esetén is meg kell őrizni a racionálist, a közös érdekeken alapuló együttműködést, ennek pedig kiváló platformja lehetne a nukleáris energia.
A globális nukleáris együttműködésen mindenki nyerne, annak hiányán mindenki veszítene
- közölte.
Forrás, fotó: MTI
