Pesti Srácok

Novák Katalin: nincs szükség schengeni határra Románia és Magyarország között

Novák Katalin: nincs szükség schengeni határra Románia és Magyarország között

Az ukrajnai és az izraeli háborús helyzet, valamint Románia schengeni térséghez csatlakozásának kérdése is szerepelt Novák Katalin köztársasági elnök és Klaus Iohannis román államfő megbeszélésének témái között szerdán, a Sándor-palotában, Budapesten.

Kétoldalú találkozójukon a nemzeti kisebbségek, így az erdélyi magyarság helyzetéről is tárgyalt Klaus Iohannis és Novák Katalin. A magyar köztársasági elnök a megbeszélést követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott:

A magyar köztársasági elnök történelmi jelentőségűnek nevezte a találkozót, miután román államfő legutóbb tizennégy éve tett hivatalos látogatást Magyarországon. Kiemelte: az a cél, hogy az egymás számára fontos szomszédos országokhoz méltó pragmatikus kapcsolatot alakítsanak ki Magyarország és Románia között.

PestiSracok facebook image

Novák Katalin elmondta, hogy a két ország álláspontja egyértelmű az ukrajnai háborúval kapcsolatban: elítélik Oroszország agresszióját Ukrajna ellen, igyekeznek Ukrajnát segíteni a védekezésben, Magyarország pedig minden humanitárius segítséget megad az Ukrajnából menekülőknek. Hozzátette: Ukrajna területén mindkét országnak jelentős számú nemzeti kisebbsége él. Ezért számítanak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök együttműködésére a kisebbségekkel szembeni jogsértéseket, jogsérelmeket orvoslásában, és abban, hogy mindent megtegyenek a kisebbségi jogok érvényesüléséért. Az izraeli háborúval kapcsolatban kifejtette: ebben a tragikus helyzetben Magyarország együttérzéséről és támogatásáról biztosította Izrael államot. Novák Katalin hozzátette: részt vesz a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség által szervezett istentiszteleten.

Novák Katalin elmondta: a román elnökkel egyetértenek abban is, hogy a magyar kisebbség támogatása hozzájárul Románia fejlődéséhez. Ezért kölcsönös érdek a feszültségeket csökkentése annak szítása helyett.

– nyomatékosította.

– hangsúlyozta Novák Katalin. Magyarország európai uniós elnökségével kapcsolatban elmondta: szeretnének a nyugat-balkáni országok csatlakozásában eredményeket elérni. Az uniós elnökség idején kiemelt téma lesz még a demográfiai válság kérdésének kezelése. A gazdasági kapcsolatokat Novák Katalin virágzónak nevezte a két ország között.

– mutatott rá. Hozzátette ugyanakkor: a gazdasági kapcsolatokban még sok lehetőség van. Az energetikáról szólva kiemelte: Magyarország dolgozik azon, hogy diverzifikálja a hozzáférését az energiaforrásokhoz. Ebben kiemelten számít Romániára. Elmondta: abban is egyetértenek a román elnökkel, hogy ezen a területen is erősíteni kell az együttműködést.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.