Pesti Srácok

2021-ben már tudtak a belga hatóságok a brüsszeli merénylőről, de nem tudták kiutasítani az országból

2021-ben már tudtak a belga hatóságok a brüsszeli merénylőről, de nem tudták kiutasítani az országból

2019-ben menedékjogot kért Belgiumban Abdesalem Al Guilani, aki október 16-án két svéd szurkolót lőtt le Brüsszelben. A belga hatóságok 2020 októberében elutasították a kérelmét, 2021 márciusában pedig kiutasították az országból, de erről nem tudtak szólni neki, mert a férfi eltűnt a hatóságok látóköréből.

A belga bevándorlási hivatal kedden azt nyilatkozta, pontosan azt sem tudják, mikor és hogyan érkezett meg az országba a tunéziai származású férfi, és azt sem, hogy hogyan tudott az országban tartózkodni illegálisan a kiutasítása után. A Reuters információi szerint Al Guilani 2011-ben érkezett meg az Olaszországhoz tartozó Lampedusa szigetére, majd Svédországba költözött, de onnan a hivatal közlés szerint kitoloncolták, sőt, rövid időt börtönben töltött. Ezután állítólag Olaszországba ment, ahol 2016-ban a terrorellenes nyomozóigazgatóság szerint radikális nézetei miatt megfigyelés alá helyezte az olasz titkosszolgálat is. 2019-ben kért menedékjogot Belgiumban, amit a hatóságok elutasítottak, egy évvel később pedig utasították, hogy hagyja el az országot – pontosabban utasították volna, mert akkor már nem volt meg.

– mondta Alexander de Croo belga miniszterelnök kedden.

PestiSracok facebook image

– közölte Vincent Van Quickenborne belga igazságügyi miniszter.

Abdesalem Al Guilani hétfő este lőtt agyon két svéd futballszurkolót, akik a svéd–belga Eb-selejtezőre érkeztek Brüsszelbe. A merénylő a taxiból kiszálló szurkolók nyomába eredt, követte őket egy épületbe, és ott nyitott rájuk tüzet.

Forrás: Reuters; Fotó: MTI/AP/Martin Meissner

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)