Egy félidőnyi előnyt adtunk Litvániának, így még nem vált biztossá az Eb-kvalifikáció - Litvánia-Magyarország 2-2 (2-0)

Kiváló előjelekkel vártuk a mai, Litvánia elleni Eb-selejtezőt, részben a jelen, részben pedig a múlt miatt. A jelenre mindenki emlékezhet: szombaton este a szenzációs hangulatú Puskás Arénában másodszor is legyőztük Szerbiát a csoportban, amellyel karnyújtásnyi közelségbe került az Eb-kvalifikáció. A múlt pedig ott hordozott nagyon jó előjeleket, hogy 1984-ben szintén október 17-én léptünk pályára Rotterdamban vb-selejtezőn, ahol Détári és Esterházy góljaival le is győztük a világklasszisoktól hemzsegő tulipánosokat. Ez a győzelem kulcsfontosságú volt a mexikói vb-kvalifikációhoz, amely mindmáig az utolsó olyan világverseny volt, ahová egyenes ágon ki tudtunk jutni.

Ilyen előjelek után jókora reménykedéssel vártuk a mai, kaunasi selejtezőt, hiszen tudtuk: győzelmünk esetén nem csupán biztosan ott leszünk a jövő évi Európa-bajnokságon, de a csoportelsőségünk is meglesz. Marco Rossi érthető módon nem forgatta fel a szerbek ellen nagyszerűen teljesítő szombati kezdőcsapatot, csupán egy változtatást eszközölt a legutóbbi meccs kezdőjéhez képest, Styles helyett Gazdag kezdett, így a Dibusz – Fiola, Lang Á., Szalai A. – Nego, Nagy Á., Szoboszlai, Kerkez – Gazdag, Sallai – Varga B. felállásban kezdtünk. Látható volt, hogy Szoboszlai hátrébb lépett, afféle irányítóként szerepelt, és helyét elől Gazdag foglalta el.

Első félidő

Jelentősebb helyzet nélküli, kiegyenlített mezőnyjátékkal indult a mérkőzés, elsőként az 17. percben Fiola sérülésgyanús helyzete okozott némi riadalmat, de szerencsére a fehérvári bekk talpra állt. A 20. percben szép gólt szereztek a litvánok. Varga Barnabást szerelték talán szabálytalanul a litván kapu előtt, a bíró sípja néma maradt, meglódultak a sárga mezesek, a labda Cernych elé került, aki a tizenhatos bal oldali sarkától befelé indult meg vele, majd jobbal, élesen a bal alsó sarokba lőtt (1-0). Dibusz nyújtózkodott, de nem érhette el a labdát.

A hazai vezetés tudatában mindenképpen magasabb sebességi fokozatra kellett kapcsolnia a mieinknek, hiszen a litvánok a vártnál jobban játszottak, igazolták, hogy nem véletlenül nyertek a hétvégi fordulóban Bulgáriában. A 25. percben újabb litván löket jutott el a kapunkig, szerencsére Dibusz szép vetődéssel védeni tudott. Egyfajta varázsütés volt ez az újabb lövés, mert „életre kelt” válogatottunk, szép lassan átvettük a mérkőzés irányítását. Ezt egy veszélyes Szoboszlai-szabadrúgás, két szöglet és a közeli Sallai-bomba jelezte.

Ám hiába a javuló teljesítmény, sajnos a hazaiak növelték az előnyüket. A 36. percben szögletet végezhetett el Litvánia, és az élesen belőtt labdát Servys a védőket megelőzve négy méterről a kapuba fejelte (2-0). Dibusz talán hibázott, hogy nem lépett ki a beadásra, de a védők is egyedül hagyták a berobbanó Servyst. A félidő hátralévő részében újabb helyzet már nem volt egyik oldalon sem, de el kell ismerni, hogy megérdemelt litván előnnyel vonultak pihenőre a csapatok.

Második félidő

Marco Rossi kettőt is cserélt a szünetben, Kerkez és Gazdag lejött, Nagy Zsolt és Styles állt be a helyükre. Jogosnak tűntek a változtatások, különösen Gazdag volt eléggé észrevétlen sajnos. A második játékrész egy litván lesgóllal indult, ha ez is érvényes lett volna, akkor el is úszott volna még a döntetlen reménye is, de szerencsére mi jöhettünk szabadrúgással. A litvánok érthetően visszaálltak, nekik nem volt sürgős, hiszen két góllal vezettek, mi támadtunk becsülettel, de eléggé görcsösen is, mert valahogy semmi nem akart sikerülni… Amikor mégis átjátszottuk a sarat kiválóan álló litván védelmet, akkor pedig ott volt Emilijus Zubas, a kapus, aki lehúzta a rolót.

A litvánok két cseréje mellett újabbat változtatott Rossi mester is, Nego helyére felküldte a szélvészgyors Csobothot, bízva abban, hogy képes lesz megbontani a litván védelem bal oldalát. A 66. percben Sallai lépett ki remek ütemben a jobb oldalon, s miután Zubas csak elütni tudta, így büntetőt kaptunk. Szoboszlai állt a labda mögé, és magabiztosan a léc alá bombázott (2-1). Ismét nyílt lett tehát a mérkőzés, mehettünk az egyenlítő gólért. Szoboszlai szabadrúgásból veszélyeztetett a 71. percben, de ebből nem lett gól. A 76. percben egyenlíthettünk volna, amikor Sallai indult be ragyogóan az üres területre, érkezett is a labda, ám a Freiburg szélsője ezúttal nem talált kaput.

A 79. percben nagy tömörülés után Styles ballábas lövése kerülte el a kapu bal sarkát, igaz előtte Varga Barnabás lövése után kezezésgyanú merült fel, de nem kaptunk újabb büntetőt, vissza sem nézték az esetet a videószobában. A 82. percben egyenlítettünk: Csoboth kiharcolt szögletét Szoboszlai ívelte Varga Barnabás fejére, aki gyönyörűen fejelt a jobb sarokba (2-2). Varga Barnabás zsinórban negyedik meccsén talált be a válogatottban.

Most aztán öldöklő küzdelem indult a győztes gólért, mert azért a litvánok is meg akarták nyerni a meccset kétgólos vezetésük után, mi pedig azért, hogy már ma meglegyen a biztos Eb-részvétel. Végül egyik csapat sem szerzett újabb gólt, így maradt a döntetlen, ami a játék összképét tekintve igazságosnak nevezhető, mert az első játékrész a hazaiaké volt, a második a miénk.

Vezető kép: MTI/Illyés Tibor