Pesti Srácok

Iohannis reméli, hogy Magyarországnak is jut majd a román gázból

Iohannis reméli, hogy Magyarországnak is jut majd a román gázból

Románia és Magyarország között nyitott, átlátható, pragmatikus együttműködésre van szükség, amely a kölcsönös bizalmon alapul – mondta Klaus Iohannis román államfő Novák Katalin köztársasági elnökkel közös sajtótájékoztatóján, szerdán, a Sándor-palotában.

A politikus fontosnak nevezte, hogy "pozitív dinamikája" legyen a két ország kapcsolatának, és tartalommal töltsék meg a stratégiai partnerséget. Ebből a szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette a szerdai találkozót. Mint mondta, Novák Katalinnal nyitott beszélgetést folytattak, amely hozzájárul a két ország kapcsolatának jelentős javításához. Klaus Iohannis úgy fogalmazott:

A román államfő elmondta: a találkozón beszéltek a nemzeti kisebbségek jogairól, és egyetértettek abban, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozók hozzájárulnak a hidak építéséhez az anyaország és az állampolgárság szerinti ország között. Szót ejtettek a gazdasági és szektoriális együttműködés fejlesztéséről, infrastrukturális fejlesztésekről, valamint az energetikai biztonságról is – folytatta. Azt mondta, nyitottak arra, hogy támogassák a romániai magyar befektetéseket az ország egész területén, egyúttal bátorítják a román cégeket is arra, hogy fektessenek be Magyarországon. Hozzátette: nagyon jó együttműködési lehetőségek vannak a gazdaságban, amelyeket fontos kihasználni.

PestiSracok facebook image

Az Európai Unió bővítésével kapcsolatban Klaus Iohannis kiemelte: erősebb, ellenállóbb Európai Unióra van szükség, amely képes közös megoldásokkal válaszolni az összetett nemzetközi helyzet kihívásaira. Románia schengeni csatlakozása szavai szerint "egyértelmű nyeremény" lenne az uniónak, mivel biztonságosabbá és erősebbé tenné. Magyarország "korrekt és határozott partner" ebben a kérdésben – mondta –, hiszen a kezdetektől támogatja Románia schengeni tagságát.

Az orosz agresszióval összefüggésben a román államfő rögzítette: Románia "mindaddig folytatja Ukrajna támogatását, amíg arra szükség van"; ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott előző napi, bukaresti találkozójukon is megerősítették.

– hangsúlyozta, megjegyezve: Románia humanitárius és katonai segítséget is nyújt Ukrajnának. Hozzátette: az ukrán gabona zavartalan szállításáért, így a globális élelmiszerválság elkerüléséért Románia erőfeszítéseket tesz a tranzitkapacitások növeléséért is. Kérdésre válaszolva Klaus Iohannis közölte: első pillanattól elítéli az Izrael elleni nagyszabású terrortámadást.

– hangsúlyozta, majd úgy folytatta: Románia Izrael mellett áll és kész segíteni, ha ezt kérik. Véleménye szerint a háború nemcsak a Közel-Keleten, hanem globálisan is "nagyon sok kapcsolatot meg fog változtatni". A politikus megjegyezte továbbá, hogy az Izrael elleni támadás "egyértelműen Oroszországot támogatja" az orosz–ukrán konfliktusban. A román–magyar energetikai együttműködésekre vonatkozó kérdésre Klaus Iohannis kifejtette: fontos az elmozdulás a zöld gazdaság felé, de addig is, amíg megvalósul a teljes áttérés a megújuló energiaforrásokra, a gazdaságnak "túlélnie, fejlődnie, növekednie kell".

– mondta. Beszélt arról is, hogy Románia nemrégiben jelentős földgázforrásokat talált fekete-tengeri partja mentén.

– magyarázta Klaus Iohannis, aki a találkozón kifejezte részvétét Sólyom László egykori magyar államfő halála miatt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.