Pesti Srácok

Kampányt indított a MÁV–Volán csoport a munkavállalói elleni támadások miatt

Kampányt indított a MÁV–Volán csoport a munkavállalói elleni támadások miatt

Figyelemfelhívó kampányt indított a MÁV–Volán csoport a munkavállalói elleni támadások megelőzésére. A társaság honlapján, közösségimédia-felületein, vállalati blogjában, valamint plakátokon próbálja felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy az erőszak nem megoldás a nézeteltérések rendezésére – közölte a közlekedési cég szombaton.

Mint írták, az elmúlt hónapokban több alkalommal érte súlyos támadás a MÁV–Volán csoport munkatársait feladataik ellátása közben, ezért a cégcsoport október elejétől egyhónapos kampányt indított, hogy rávilágítson a problémára, nyomatékossá tegye annak súlyosságát, és megelőzze a jövőbeni eseteket. A kommunikációs kampányban hangsúlyozzák, hogy a buszvezetők, vonatvezetők, hév-járművezetők, rendészek, jegyvizsgálók, közfeladatot ellátó személynek minősülnek, bántalmazásuk vagy munkavégzésük akadályozása bűncselekménynek minősül, ezáltal súlyosabb büntetést, akár szabadságvesztést is vonhat maga után.

A közlemény szerint 2022-ben 175, míg 2023 első félévében majdnem 90 embert ítéltek jogerősen szabadságvesztésre közfeladatot ellátó személy, például autóbusz-vezetők, jegyvizsgálók ellen elkövetett erőszakos cselekedet miatt. A megelőzés érdekében a társaság korábban kezdeményezte a rendőrség, az önkormányzatok és a közterület-felügyeletek összefogását, az utasforgalommal érintett területeken majdnem 420 helyszínen több ezer kamerát üzemeltet, az autóbuszok nagy részén fedélzeti kamerarendszerek működnek, és a MÁV–START elővárosi motorvonatain, a személykocsikon, valamint a belföldi InterCity-kocsikon is található kamera – írta a vállalat.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)