Pesti Srácok

Szekszárdi berkenye lett 2023-ban Az Év Fája

Szekszárdi berkenye lett 2023-ban Az Év Fája

A szekszárdi Remete-kápolna kertjében álló berkenyefa nyerte el idén Az Év Fája címet az online megrendezett voksoláson – közölte honlapján a kezdeményezést szervező Ökotárs Alapítvány. A szervezők tájékoztatása szerint a Remete-kápolna berkenyéjére 5322 szavazatot adtak le.

– idézik fel a szervezők, hozzátéve, hogy a hajdan nagyon népszerű házi berkenye (Sorbus domestica), amely akár 300–400 évig is él, ma már ritkaságnak számít, ezért természetvédelmi oltalom alatt áll. A 2010 óta minden évben megszervezett versenyre idén 21 fát jelöltek, majd a szakmai zsűri választotta ki a 9 döntőst. A fákra összesen 12 762 online közönségszavazat érkezett. Az Év Fája egy speciális kezelést nyert, az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa pedig – az újtikosi "Százéves" fűzfa – az OEE ajándékcsomagját kapta. A különdíjas fűzfa Hajdú-Bihar vármegye legészakibb csücskében, a hajdúnánási járásban található, Újtikos község Hunyadi utca mögötti ligetében, amely valamikor a Tisza egy ága volt, de arról levált vagy leválasztották. A "dimbes-dombos", pici tavakkal tarkított terület mindig megmozgatta a falusi gyerekek fantáziáját. Sok generáció mászta az öreg fűzfát, töltötte a gyerekkori nyarak nagy részét az árnyékában.

A zsűri döntése alapján a 2023-as Hős fa címet a győrszentiváni tölgyes kapta. Az indoklás szerint a tölgyek és az általuk őrzött homokvidék sétáló családokat és kerékpárosokat vonzanak egész évben, a kis tisztás pihenésre, játékra csábít. A helyi általános iskola tanösvényt helyezett ki, hogy bemutassa a terület értékeit. 2022-ben a tölgyest helyi jelentőségű, védett természeti területté nyilvánították.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.