Szijjártó: egy patrióta fordulat az EP-választáson kihatással lehetne az ukrajnai háború menetére is
Még nem várható Európában a fősodorbeli álláspont változása az ukrajnai háborút illetően, mert akkor el kellene ismerni az eddigi hibákat; ehhez felhajtóerőt a patrióta fordulat hozhatna a jövő évi európai parlamenti választáson – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Győrben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Győri Szent Mór Bencés Perjelség pódiumbeszélgetésén először is azon "horgonyokról" beszélt, "amelyek egy-egy nemzet hajóját a tengerfenékhez kötik, hogy a történelem nagy és hullámos viharai ne vigyék túlságosan messze onnan, ahol biztonságban vannak".
Ha végigtekintünk a magyar nemzet történelmén, akkor szerintem egyértelmű, hogy mi nagyrészt azért tudtunk megmaradni azoknak, akik vagyunk, mert a keresztény hitünk végig megtartott minket
– húzta alá.
Érdemes csak végiggondolni, hányfajta hódoltságban és hányfajta megszállás alatt éltünk, és hányfajta hosszú, évtizedes-évszázados hódoltságból vagy megszállásból jöttünk ki úgy, hogy erősebbek voltunk a végén, mint voltunk az elején
– tette hozzá. Ennek kapcsán a történelmi egyházak, és azon belül is a bencések szerepét méltatta az ország jövőjének építésében, a fiatalok nevelésében, a nemzet megtartásához szükséges értékek átadásában. Szijjártó Péter ezután sikeresnek minősítette az egyetemek modellváltását, rámutatva, hogy nem lehet gazdaságpolitikát felsőoktatás nélkül csinálni, márpedig a kormányzat célja a munkaalapú társadalom, bizonyos iparágak fenntartása, a megfelelő szakemberek képzése.
Ezért fontos, hogy az ország oktatási rendszere, benne a felsőoktatás is kiszolgálja ezeknek a nemzeti gazdaságstratégiai céloknak az érvényesülését
– figyelmeztetett, és üdvözölte, hogy a Győri Egyetem mára az ország egyik legjobbjává vált.
Érintette az autóipar elektromos átállásának ügyét is, amelyről mára megszülettek az Európai Unióban a "nem túl megalapozott" politikai döntések, ugyanakkor a kiváló járműveket gyártó európai vállalatok teljesen függővé váltak a keleti akkumulátoroktól, ezért szavai szerint érthetetlenek az európai–kínai gazdasági kötelékek szétválasztását célzó törekvések, amelyek sikerre vitele kiütéssel érne fel. Arról számolt be, hogy Magyarország a keleti és a nyugati beruházók fontos találkozási pontjává vált a keleti nyitás stratégiájának eredményeként, és hazánk ezáltal nélkülözhetetlen szereplővé vált. Ezzel kapcsolatban az akkumulátorgyárak építése elleni tiltakozásokra is kitért, és hangsúlyozta: nem az a kérdés, hogy létesülnek-e ilyen üzemek, pusztán az, hogy hol.
Hol épülnek az elektromosakkumulátor-gyárak, hol hoznak létre ezek munkahelyeket, hova visznek ezek beruházásokat, hova visznek ezek technológiát, hol segítenek abban, hogy legyen az embereknek munkahelye, a családoknak megélhetése?
– sorolta.
Ezért versenyez mindenki az elektromosautó-ipari beruházásokért. Amikor külföldről jön a tiltakozás finanszírozása, az azért van, mert az adott országba akarják vinni ezeket a gyárakat
– mondta, elítélve azokat, akik megpróbálják kihasználni a környezetükért aggódó emberek legitim félelmét az újtól. A miniszter beszélt a nukleáris energia, a paksi bővítés fontosságáról is, elutasítva az ideológiai vitákat ebben a kérdésben. Megismételte, hogy a kormány nem fog támogatni semmilyen EU-s szankciót ezen szektor ellen, és arra is felhívta a figyelmet, hogy nem orosz, hanem nemzetközi projektről van szó. Rámutatott, hogy miközben az Egyesült Államok két és félszer annyi uránt vásárolt idén Oroszországtól, mint tavaly, az amerikai vezetés nyomást gyakorolt az EU-ra a nukleáris szankciók elfogadása céljából.
Ahogy azt mondani szokták oldottabb körökben, azért hülyének minket ne nézzenek
– mondta. Az ukrajnai háború ügyében ismét tűzszünetre és béketárgyalásokra szólított fel, és kiemelte, hogy már egyre több ország osztja ezt az álláspontot a világon, egyrészt, mert képmutatónak gondolják az európai viselkedést, a konfliktus "tüzelését", másrészt a negatív kihatások, például a magas infláció miatt.
Ahelyett, hogy ezt a háborút fogtuk volna, aztán izoláltuk volna itt, Európában, globalizáltuk. Egyelőre még csak a hatások globálisak; most már azért kell imádkozni, hogy maga a háború fizikailag ne legyen globális
– jelentette ki. Elhibázottnak nevezte az európai válaszokat, mind a biztonság-, mind gazdaságpolitikát illetőleg, ezért nem is várható szerinte a kontinensen a fősodorbeli álláspont változása, ugyanis akkor el kellene ismerni a korábbi tévedéseket, ami elszámoltatással járna. Úgy vélekedett, hogy a globális változás két felhajtóerőből származhat, az amerikai elnökválasztásból és az európai parlamenti választásokból, ha sikerülne patrióta fordulatot elérni. E ponton inspirálónak minősítette a szlovákiai választás eredményét, és hangsúlyozta, hogy a kormány a Robert Fico vezette erőnek szurkolt, amely bár szocialista párt, hasonló álláspontot képvisel számos meghatározó kérdésben, például a migráció, a gender és a háború terén.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
