Pesti Srácok

Szijjártó: idén megdől a tavalyi beruházási, foglalkoztatottsági és exportrekord

Szijjártó: idén megdől a tavalyi beruházási, foglalkoztatottsági és exportrekord

Idén minden gazdasági nehézség ellenére megdől a tavaly született beruházási, foglalkoztatottsági és exportrekord Magyarországon; ez részben az autóipar szárnyalásának is köszönhető – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, Győrben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által alapított Nagyvállalati Klub rendezvényén először is napjaink "túlságosan izgalmas", gyakorta kiszámíthatatlan időszakáról beszélt, a világgazdasági status quo rövid időn belüli kétszeri megbomlásáról.

– idézte fel, leszögezve, hogy a kormányzat minden nehézség ellenére sem kíván változtatni a munkaalapú társadalmat célként kitűző stratégiáján. Kiemelte, hogy sokan a munkanélkülivé váló emberek segélyezését helyezték volna a középpontba, de a kormány ehelyett inkább a munkanélküliség megelőzésére fordította az állami forrásokat, a Versenyképesség-növelő Támogatási Program és a Gyármentő Program révén segítve a vállalati fejlesztéseket a dolgozók megtartásának fejében.

PestiSracok facebook image

– jelentette ki.

Emlékeztetett rá, hogy tavaly 6,5 milliárd euróval megdőlt a beruházási rekord, az export értéke szintén csúcsot döntött 142 milliárd euróval, és a foglakoztatottak száma is minden korábbinál magasabb volt 4,3 millió fővel. Aláhúzta: a tavalyi rekordévet ráadásul idén sikerülni fog mindhárom tényezőben felülmúlni, az export 11 százalékos bővüléssel meg fogja közelíteni a 160 milliárd eurót, a beruházási volumen a 13 milliárd eurót, míg az állami beruházástámogatási rendszer segítségével létrejövő beruházások 50 százalékkal több új munkahelyet teremtettek, mint tavaly.

Szijjártó Péter azt hangsúlyozta, hogy ez egyrészt az autóipar szárnyalásának köszönhető, amely ágazat a hazai gazdaság tartóoszlopa, 32–33 százalékos részesedéssel a teljes ipari kibocsátásból. Ennek kapcsán érintette a szektor visszafordíthatatlan elektromos átállásának kérdését is, rámutatva, hogy az európai gyártók kiváló autókat tudnak készíteni, azonban megfeledkeztek a hozzájuk szükséges akkumulátorokról, nem épültek ki a megfelelő termelési kapacitások a kontinensen.

– mondta, arra is kitérve, hogy a tíz legnagyobb gyártó között hat kínai, három dél-koreai és egy japán, amelyek a piac mintegy 98 százalékát lefedik. Üdvözölte, hogy Magyarország a világranglista negyedik helyén áll az elektromos akkumulátorok gyártása terén, és néhány éven belül feljön a második helyre, ami fontos munkahelyvédelmi kérdés is, mivel a hagyományos autóiparban már nem fog kelleni annyi dolgozó, mint eddig.

– fogalmazott. Úgy vélekedett: a kérdés nem az, hogy lesznek-e nagy kínai akkumulátorgyárak, hanem az, hogy hol lesznek.

– sorolta.

A miniszter végül arról is beszámolt, hogy bizonyos módosításokat eszközöltek a beruházástámogatási programban azért, hogy a cégek még könnyebben hozzáférhessenek ezekhez a forrásokhoz. Az eddigi 120 százalék helyett 100 százalékra vitték le a biztosíték mértékét, és az fokozatosan csökkenthető az idő előrehaladtával. Emellett lejjebb vitték a minimális beruházási értéket is, ezáltal szélesebbre nyitva a pályázásra jogosult vállalatok körét.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Hová tűnt a galambászok pénze? – Nyomozás és botrányok sora a sportszövetségnél

Exkluzív 2023 október 27.
Áll a bál a Magyar Postagalamb Sportszövetségnél, miután kiderült, hogy hosszú időn szórhatta el indok nélkül a szövetség pénzét, sok esetben saját családtagjait is haveri körét hizlalva az előző elnökség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A zűrös pénzügyek miatt több feljelentés történt a közelmúltban, az elnöknek mégis kemény harcokat kell vívnia az elnökségben egyelőre többségben lévő régi garnitúrával. Azokkal, akik a birtokunkba került számlák alapján rendkívül jól jártak a korábbi időszakban. Többek között közpénzmilliók landoltak Lajosmizse milliárdos vállalkozójánál, a Magyar Postagalamb Szövetség elnökségi tagjánál, de a nemzetközi szövetség elnöke párjánál – aki mellesleg a sárospataki egyetem augusztusban bukott rektora – és annak lányánál is. A konferencia összköltségének pedig a negyedét logóhasználatért fizették ki a nemzetközi szövetségnek. Mindez akkor történik, amikor Magyarország a 2026-es postagalamb-olimpia megrendezésének fő esélyese.