Szijjártó: Magyarországon adott a lehetőség a nyugodt kelet–nyugati gazdasági együttműködésre
Magyarország példája bizonyítja, hogy nemcsak lehetséges, de az egymásrautaltság miatt törvényszerű is a gazdasági együttműködés Kelet és Nyugat között, ráadásul ennek rendkívül pozitív hatásai vannak – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, Debrecenben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a BMW képzési központjának átadó ünnepségén arról számolt be, hogy szeptemberben megkezdte hároméves tanulmányait az első száz hallgató; a német cég debreceni gyárának jelenlegi és leendő munkatársai a létező legmodernebb technológiák használatát tanulják meg. Kiemelte, hogy a magyar emberekbe vetett legmagasabb fokú bizalom jele, hogy a BMW épp hazánkba telepíti az új, jelenleg még nem létező, kizárólag elektromos platformú gyártást. A BMW, a kormány és Debrecen közötti együttműködés pedig biztosítani fogja azt, hogy ehhez mindig rendelkezésre álljon a munkaerő kellő számban.
A kormány 25 milliárd forintot biztosított az egyetem számára, hogy kibővítsék a műszaki mérnöki kar kapacitásait, és hogy új járműtechnikai kutatóintézet jöjjön létre. Ahogy hallhattuk polgármester úrtól, a szakképzési centrumban is immár több mint 12 ezer tanulóval dolgoznak közösen
– mondta.
Az itt tanuló fiatalok által Magyarország általános versenyképessége is jelentős mértékben növekedni fog, ami kiemelt jelentőséggel bír a mostani időszakban, amikor is a beruházásokért elképesztően éles harc zajlik a világban
– hangsúlyozta. Szijjártó Péter arról számolt be, hogy az elmúlt egy-másfél évtized a válságok időszaka volt, az utóbbi években pedig kétszer is a feje tetejére állt a világgazdaság, de van egy olyan folyamat, amit semmi nem tudott megakasztani: az autóipar elektromos átállása.
Hogy mely ország tartozik majd az új korszak nyertesei vagy vesztesei közé, az alapvetően azon múlik, hogy melyik ország hogyan tud bekapcsolódni a globális autóipari forradalomba, melyik ország hogyan tudja kivenni a részét az új autóipari korszakból
– jelentette ki.
Nos, azt hiszem, mindenfajta nagyképűség és túlzás nélkül, pusztán a tényekre alapozva is nyugodtan mondhatjuk, hogy Magyarország ennek az elektromosautó-ipari átalakulásnak az Európa-bajnoka lett, és ott vagyunk a világ éllovasai között is
– tette hozzá. Leszögezte: ez annak köszönhető, hogy a nyugati és a keleti, és elsősorban a német és a kínai cégek megtalálták Magyarországon a nyugodt együttműködés lehetőségét.
Ez persze fakad Európa legalacsonyabb adóiból, fakad a legversenyképesebb európai beruházási környezetből, de legalább ennyire fakad abból a kölcsönös tiszteletre alapuló külpolitikai stratégiából is, amelynek nyomán ma Magyarország keleti és nyugati irányba is civilizált kapcsolatokat tud kiépíteni és fenntartani
– fogalmazott. A miniszter fontos mérföldkőnek nevezte a BMW debreceni beruházását, miután ezzel már mindhárom német prémium autómárkának lesz gyára Magyarországon. Ráadásul a szavai szerint ez hatalmas kínai beruházásokat is indukált, amit tanúsít, hogy mára a világ tíz legnagyobb keleti akkumulátorgyártójából öt is elkötelezte magát hazánk mellett.
Tehát megmutattuk, hogy igenis nemcsak, hogy lehetséges a kelet–nyugati gazdasági együttműködés, de az egymásrautaltság miatt törvényszerű is, és rendkívül pozitív hatásai vannak, például munkahelyek jönnek létre tömegével, a legmodernebb technológia kerül alkalmazásra
– sorolta.
Éppen ezért Magyarország kormánya minden olyan törekvést (...) ellenez, amely arra irányulna, hogy e teljesen természetes kelet–nyugati munkamegosztást valamilyen mesterséges eszközökkel, politikai vagy ideológiai okokból elvágják
– figyelmeztetett. Végül pedig hangsúlyozta, hogy az autóipar elektromos átállása már eldőlt, enélkül pedig lehetetlen is lenne teljesíteni a klímacélokat, minthogy a közúti közlekedés adja a károsanyag-kibocsátás nagyjából 14 százalékát.
Az autóipar tehát elektromos lesz. Az ehhez szükséges beruházások részben már létrejöttek, részben meg folyamatosan jönnek létre, mint itt, Debrecenben. Egyes gyárak már megépültek, egyesek pedig meg fognak épülni
– mondta.
A kérdés nem ez. A kérdés az, hogy minderre hol kerül sor. Ezek a beruházások, ezek a gyárak hol hoznak létre munkahelyeket? Hol hoznak létre újabb fejlesztési forrásokat?
– fűzte hozzá. Arra is kitért, hogy a hazai autóipar termelési értéke tavaly először haladta meg a 10 ezer milliárd forintot, ami mögött kiegyensúlyozott, stabil növekedés van, amit az is bizonyít, hogy az idei év első nyolc hónapjában újabb 20 százalékos bővülést regisztráltak.
Forrás: MTI; Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldala
