Pesti Srácok

Ursula von der Leyen: Montenegró már 2030 előtt uniós tag lehet

Ursula von der Leyen: Montenegró már 2030 előtt uniós tag lehet

Már 2030 előtt az Európai Unió tagjává válhat Montenegró, csak politikai akaratra van szükség hozzá, és ha a csatlakozás minden feltétele teljesül, akkor nem kell semmilyen, előre meghatározott dátumhoz kötni a teljes jogú tagság elnyerését - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Podgoricában.

Hozzátette: Montenegró jutott a legtovább az európai integráció útján, most már csak magát a csatlakozást kell szem előtt tartania. Örömének adott hangot amiatt, hogy az ország elindult az integráció útján, és arra biztatta a podgoricai vezetést, hogy tegye meg az utolsó szükséges lépéseket, az EU ajtaja kinyílik majd Montenegró előtt.

Jakov Milatovic montenegrói köztársasági elnök az Európai Bizottság elnökével folytatott tárgyalását követő közös sajtótájékoztatón közölte: teljesen reális elképzelés, hogy az ország még 2030 csatlakozzon az EU-hoz. A bizakodásra a véleménye szerint az ad okot, hogy Montenegrónak nincsenek vitás kérdései a szomszédaival, az ország 2017 óta tagja a NATO-nak, a pénzügyi politikáját már két évtizede az euróhasználathoz köti, a tagjelölt országok között élen jár a csatlakozási elvárások teljesítésében, és teljesen összehangolta külpolitikáját az unióéval.

PestiSracok facebook image

- húzta alá a montenegrói elnök.

Ursula von der Leyen találkozott Montenegró új miniszterelnökével is, akit kedden reggel választott meg az ország törvényhozása. Milojko Spajic leszögezte: kormánya Európa-barát politikát kíván folytatni, és annak ellenére, hogy szerbbarát politikusokkal is szövetségre lépett, Belgrádnak nem lesz beleszólása a montenegrói politikába. Egyúttal hangot adott abbéli reményének, hogy Montenegró lesz az EU következő tagállama.

Az Európai Bizottság nyugat-balkáni körúton tartózkodó elnöke kedd délután Belgrádba látogat.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)