Pesti Srácok

A csádi katonai szerepvállalásról és a veszélyhelyzet meghosszabbításáról dönthet a parlament

A csádi katonai szerepvállalásról és a veszélyhelyzet meghosszabbításáról dönthet a parlament

A Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról és a veszélyhelyzet meghosszabbításáról is dönthet az Országgyűlés hétfőn, az e heti négynapos ülésének első napján.

A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint az ülés 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. A határozathozatalokat követően bizottsági jelentések vitái lesznek.

A Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló országgyűlési határozati javaslat alapján a magyar katonák 2025. december 31-ig a Csádi Köztársaság területén egy, legfeljebb 200 fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingensben vehetnek részt, egyebek mellett tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátása érdekében.

A veszélyhelyzet 2024. május 23-ig történő meghosszabbítását tartalmazza a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosítása.

PestiSracok facebook image

A viták után mindkét előterjesztésről zárószavazás lesz, továbbá dönthetnek a Magyarország és Ruanda közötti légi közlekedési megállapodás kihirdetéséről. Mintegy három órán keresztül azonnali kérdések, interpellációk, majd kérdések is elhangzanak a parlamentben.

A képviselők elkezdik a magyar építészetről szóló törvényjavaslat vitáját. A Lázár János építési és közlekedési miniszter által jegyzett, több mint 280 paragrafusból álló előterjesztés az indoklás szerint átlátható és egységes szabályozást hoz létre. Az új kódex egyik jelentős újítása, hogy rögzíti az építészeti alapelveket, amelyeket a tervek készítése, azok engedélyeztetése, sőt, az egész építési folyamat során figyelembe kell venni.

Forrás: MTI; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.