Pesti Srácok

A csádi katonai szerepvállalásról és a veszélyhelyzet meghosszabbításáról dönthet a parlament

A csádi katonai szerepvállalásról és a veszélyhelyzet meghosszabbításáról dönthet a parlament

A Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról és a veszélyhelyzet meghosszabbításáról is dönthet az Országgyűlés hétfőn, az e heti négynapos ülésének első napján.

A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint az ülés 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. A határozathozatalokat követően bizottsági jelentések vitái lesznek.

A Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló országgyűlési határozati javaslat alapján a magyar katonák 2025. december 31-ig a Csádi Köztársaság területén egy, legfeljebb 200 fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingensben vehetnek részt, egyebek mellett tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátása érdekében.

A veszélyhelyzet 2024. május 23-ig történő meghosszabbítását tartalmazza a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosítása.

PestiSracok facebook image

A viták után mindkét előterjesztésről zárószavazás lesz, továbbá dönthetnek a Magyarország és Ruanda közötti légi közlekedési megállapodás kihirdetéséről. Mintegy három órán keresztül azonnali kérdések, interpellációk, majd kérdések is elhangzanak a parlamentben.

A képviselők elkezdik a magyar építészetről szóló törvényjavaslat vitáját. A Lázár János építési és közlekedési miniszter által jegyzett, több mint 280 paragrafusból álló előterjesztés az indoklás szerint átlátható és egységes szabályozást hoz létre. Az új kódex egyik jelentős újítása, hogy rögzíti az építészeti alapelveket, amelyeket a tervek készítése, azok engedélyeztetése, sőt, az egész építési folyamat során figyelembe kell venni.

Forrás: MTI; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.