Alapjogokért Központ: a nemzeti konzultáción való magas részvétel erős érdekérvényesítést jelent
A nemzeti konzultáción való magas részvétel erős érdekérvényesítést jelent - írta az Alapjogokért Központ a legfrissebb elemzésében. Az elemzés szerint a nemzeti konzultáció megfelelő eszköz arra, hogy a választók kifejezzék a legfontosabb politikai kérdésekkel kapcsolatos akaratukat.
Ezt támasztják alá az eddigi tizenkét társadalmi egyeztetés adatai, amelyeket általában olyan baloldali és brüsszeli politikai szereplők szoktak csak megkérdőjelezni, akik nem képesek a magyar kormányhoz hasonló legitimációt felmutatni, illetve nem is feltétlenül ambicionálják az emberek elképzeléseinek tényleges megismerését, főként nem azok figyelembevételét
- fogalmaztak.
Megjegyezték, hogy a baloldal rendszerint annak ellenére bojkottálja - a magyar emberek véleményének megkérdezésére irányuló - konzultációkat, hogy némely egyeztetésen több ember nyilvánította ki véleményét, mint ahányan a Gyurcsány vezette összefogásra adták le voksukat a 2019-es európai parlamenti választásokon.
Ebből is látszik, hogy a guruló dollárokkal kitömött pártok a demokráciát csak mímelni, nem pedig gyakorolni szeretik
- írták.
Emlékeztettek, hogy a nemzeti kormány hamarosan ismét egyeztetést kezd a szavazópolgárokkal, hogy az "egység erejét" fel tudja mutatni Brüsszel Magyarország érdekeivel ellentétes nyomásgyakorlásai kapcsán.
A témák között ott lesz a háború és a migráció mindannyiunk biztonságát és jövőjét meghatározó ügyén túl a rezsicsökkentés, a kamatstop és az extraprofitadók megvédésének kérdése is, az uniós bürokraták ugyanis utóbbiak eltörlésére akarják kényszeríteni a kormányt
- sorolták.
Úgy folytatták, hogy az eddigi nemzeti konzultációk alkalmasak voltak arra, hogy érdemben befolyásolják a politikai folyamatokat.
Az Alapjogokért Központ felidézte, hogy az elsőt 2010-ben tartották, melynek során kimondottan a nyugdíjasok véleményére volt kíváncsi a kabinet az őket érintő ügyek és döntések kapcsán. Már ekkor is 200 ezren válaszoltak a feltett kérdésekre - fűzték hozzá, jelezve, a magyar kormány később kikérte a választók véleményét egyebek mellett az alaptörvénnyel, Soros György Magyarországgal szembeni fellépésével, a családvédelemmel és legutóbb Brüsszel szankciós politikájával összefüggésben is.
A témák súlyának megfelelően rendre nagyszámú válaszadó küldte vissza a konzultációs íveket: 2017-ben a Soros-tervről szóló társadalmi párbeszéd volt ilyen szempontból a legsikeresebb, amelyben majdnem 2,4 millióan vettek részt. A 6 évvel ezelőtti kérdőívet többen küldték vissza, mint ahányan a 2019-es EP-választáson (1,4 millió szavazat) vagy a 2022-es országgyűlési választáson (1,9 millió szavazat) támogatták szavazatukkal a baloldali pártokat
- írták.
Az ellenzék ennek ellenére rendszeresen lehurrogja a nemzeti konzultáció intézményét. Azzal azonban, hogy többször kísérletet tettek annak leutánzására, sokszorosan bevallották, hogy egy sikeres politikai innovációról van szó, egyben meghazudtolták saját, kormányzati kezdeményezésekkel szembeni kritikájukat
- olvasható az elemzésben.
Az már más kérdés, hogy az ő próbálkozásaik meglehetősen gyengére sikerültek", ami az Alapjogokért Központ szerint azzal hozható összefüggésbe, hogy képtelenek odaállni olyan ügyek mellé, amelyekkel kapcsolatban átütő társadalmi igény mutatható ki.
Az első utángyártott "bóvli konzultációt" a Jobbik dobta piacra 2017-ben: a "valódi nemzeti konzultációnak" nevezett kampányukkal saját bevallásuk szerint is mindössze 200 ezer választót tudtak megmozgatni. 2018 augusztusában az MSZP indított "átfogó" egyeztetést, amelyet azonban mindössze húszezren töltöttek ki. 2020-ban a Momentum próbálkozott hasonlóval, igencsak mérsékelt sikerrel. Fekete-Győrék a kezdeményezés elnevezésével járó szellemi munkával sem bíbelődtek, egyszerűen kölcsönvették a "valódi nemzeti konzultáció" brandet, hogy megmozgassanak 15 ezer szavazópolgárt. Karácsony Gergely "budapesti lakógyűlésére" 136 ezer reakció érkezett, nem véletlen, hogy ezzel ők maguk sem nagyon büszkélkedtek
- írták.
Közölték azt is, hogy Brüsszel is próbálkozott már azzal, hogy kapcsolatba lépjen az emberekkel az Európa jövője elnevezésű konferenciasorozattal. 2021 áprilisa és 2022 májusa között - tehát meglehetősen tág időkeretben - tartottak egyeztetéseket erről kontinensszerte, melyen 705 ezernél is kevesebben fejtették ki gondolataikat.
A nemzeti konzultáció a szavazópolgárokkal való egység keresésének és felmutatásának eszköze, a nemzeti egyetértési pontok beazonosításának és képviseletének gyakorlata, csak akkor működik jól, ha kezdeményezői arra használják, hogy a választói akaratot magukkal vigyék a tárgyalóasztalokhoz. Ha ez a logika megfordul, akkor a fegyver a visszájára sül el"
- fogalmaztak az elemzésben.
MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
