Pesti Srácok

Átlátszó: miért fizetett Csányi Sándor ingatlanjaiért hússzor többet a szegedi önkormányzat, mint a gazdák földjeiért?

Átlátszó: miért fizetett Csányi Sándor ingatlanjaiért hússzor többet a szegedi önkormányzat, mint a gazdák földjeiért?

A kínai BYD elektromos járműgyártó Szegedre településével összefüggésben a város nagyszabású földvásárlásba kezdett. Az Átlátszó cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy a Csányi Sándor érdekeltségi körébe tartozó Pick Szeged Szalámigyár Zrt. ingatlanjaiért hússzor többet fizetett, mint a környékbeli gazdáknak. Mint megjegyezték, a Csányival kötött üzletét az önkormányzat kifelejtette a közérdekű adatigénylésre adott válaszából, csak konkrét kérdésre fedték fel az árat. Ugyanakkor fontos megjegyezni, az Átlátszó gondosan igyekszik összekeverni, hogy itt ipari parkról és szántóföldekről van szó, amelyek más árkategóriába esnek, még ha Csányi rendkívül jól is járt az üzlettel.

A portál felidézi, októberben derült ki, hogy a kínai BYD érkezik Szeged mellé, az mfor.hu addigra azt is tudni vélte, hogy elektromos autóbuszokat fognak gyártani. A g7.hu ugyanakkor arról írt, a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a fejlesztést és 21 milliárd forintot biztosított a szegedi ipari park kialakítására. A delmagyar.hu pedig arról cikkezett, közel háromszáz külön helyrajzi számú földrészletet szerepeltetnek mint beruházási célterületet. A megkezdődő földkisajátítások kapcsán a 24.hu írta meg, hogy a szegedi gazdák keveslik a hektáronként felajánlott vételárat, különösen, mivel

Bár a szegedi önkormányzat az Átlátszó megkeresésére előbb kifelejtette, a közérdekű adatigénylés második körében már elismerte, hogy a város tulajdonosa lett a Csányi Sándorhoz tartozó Pick Szeged Zrt. földjének.

PestiSracok facebook image

-írja a portál. Az Átlászó kitért arra, Csányi cégcsoportjához az említett földek még 2018-ban kerültek. A Parlament.hu-n lévő adatok szerint a 100 hektárt 32 millió forint/hektáros áron vették, és most 88,7 millióért adták tovább. A cikk arra is kitér, miért kérhetett ennyit a földekért a Pick Szeged Zrt.-t tulajdonló Bonafarm Csoport, amely válaszában kiemelte, részben közművesített ipari telekről van szó. Az önkormányzat pedig azt írta, „az iparterület ára nem összehasonlítható a mezőgazdasági területtel.” Hozzátették továbbá, hogy a terület értékét az egyik legnagyobb, nemzetközi tapasztalattal is rendelkező magyarországi ingatlanos cég állapította meg. Kiemelték továbbá,

Az Átlátszó megjegyzi, bár a területet Gipe, azaz egyéb ipari terület jelzéssel látták el, az elmúlt időszakban mezőgazdasági művelés zajlott rajta.

Forrás: atlatszo.hu; fotó: MTI

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.