Pesti Srácok

Drágulnak az autópálya-matricák jövőre és jön az egynapos jegy

Drágulnak az autópálya-matricák jövőre és jön az egynapos jegy

Két hét múlva már meg lehet vásárolni a jövő évi autópályamatricákat. A változás az, hogy tulajdonképpen minden jegy ára emelkedik és az uniós előírásoknak megfelelően lesz egynapos autópályamatrica is. Továbbá lesznek olyan utak, amik eddig nem voltak fizetősek, de jövőre már azok lesznek.

Várhatóan december 1-től lehet vásárolni autópályamatricát a jövő évre és ahogyan mindennek, úgy ezeknek is emelkedett az ára, bár nem drasztikusan. Idén például a személygépkocsira a 10 napos matrica 5500 forintba kerül, jövőre 6400 forint lesz. A vármegyematricák pedig ebben a kategóriában 5720 forintba kerültek, de jövőre 6660 forintot kérnek értük.

Forrás: Pénzcentrum

Fontos infó, hogy február 1-jétől az eddig autópálya matricával közlekedő autóbuszok is átkerülnek a használatarányos HU-GO útdíjfizetésre. A változtatással uniós kötelezettségnek tesz eleget Magyarország.

PestiSracok facebook image

Változás továbbá, hogy 2024-től Magyarországon is be kell vezetni az egynapos autópálya-matricát egy EU-s előírás miatt. A bevezetés határideje 2024. március 25. Jelen pillanatban sem az egynapos használati jogosultság ára, sem a hazai bevezetés pontos dátuma tekintetében nem született még döntés.

Az ár tekintetében személyautók (D1) esetében a főszabály a következő: az ára nem haladhatja meg az éves jogosultság 9 százalékát. Tehát a Pénzcentrum számításai szerint, az idei éves matrica és a jövő évi éves matrica árát figyelembe véve az egynapos autópálya matrica ára várhatóan 4500-5153 forint között lesz valahol.

Új fizetős szakaszok is lesznek 2024-ben

Talán az egyik legfontosabb információ a vidéki autósoknak, hogy az új fizetős szakaszoknak köszönhetően Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyékre is megvásárolhatóvá válik a megyei matrica 2024-től. Emellett fizetni kell majd a következő szakaszokon is 2024-től:

  • M30-as Miskolc észak és Miskolc dél közötti szakasza,
  • M6-osra Bátaszék és az M6-M60 csomópont között,
  • M0-s autóút M1 és M5, valamint M4 és M3 közötti szakasza,
  • M44-esre a Lakitelek/Tiszakécske csomóponttól Békéscsabáig,
  • M4-esre Jászberénytől Abony-északig és Abony-kelettől Szolnok-nyugatig, valamint
  • M76-osra Balatonszentgyörgytől Keszthely-Fenékpusztáig.

Forrás: Pénzcentrum, fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.