Pesti Srácok

Kiskőrösön helyezik örök nyugalomra Murányi László újságírót

Kiskőrösön helyezik örök nyugalomra Murányi László újságírót

November 10-én pénteken 13 órakor, a kiskőrösi Evangélikus temetőben helyezik örök nyugalomra Murányi Lászlót. A kiváló riporter-műsorvezető a rendszerváltás kezdetén a Magyar Televízióban dolgozott. Murányi László 2023. november 3-án, 86 éves korában hunyt el. Tiszteletére november 15-én szerdán délután négykor, a nagykovácsi katolikus templomban hálaadó búcsúztatást tartanak.

Murányi László a gyóni evangélikus parókián született 1937. augusztus 29-én, édesapja lelkészi feladatokat látott el a helyi egyházközségben. Mindig büszkén vállalta gyóni-dabasi kötődését. Ismert televíziós személyiségként országos hírnévre tett szert, előadóművészként Gyóni Géza verseivel járta Magyarországot és az elszakított területeket, hogy a helyi származású költő munkásságát minden magyarhoz eljuttassa. Íróként, publicistaként mindig a társadalmi igazságot kereste, keresztyén-polgári, nemzeti értékrendjét mindig, minden hatalommal szemben vállalta.

2001-ben másodmagával újságíróiskolát alapított Nemzeti Újságíró Tanoda néven. Később meghívást kap az induló Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karától a sajtó- és médiajog tárgy felépítésére, bevezetésére. Először óraadóként, majd főállásban tárgyjegyző, címzetes egyetemi docensként oktatja a tárgyat 2006. december 31-ig. Emellett több éven át beszéd- és viselkedéskultúrát, szónoklattant tanított a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán.

Publicisztikai írásai 2006-ban jelentek meg Árulás-kor címmel. Néhány éve a Szeretet-versek című, a magyar irodalmat Balassi Bálinttól Márai Sándorig terjedő időszakig, önálló irodalmi esttel járta az országot. Murányi László megkapta az ötvenhatos forradalmárok díját, a Pesti Srácok-kitüntetést.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.