Pesti Srácok

Magyarellenes kirohanást rendezett egy román szenátor – szerinte Székelyföld nem létezik és Románia oszthatatlan

Magyarellenes kirohanást rendezett egy román szenátor – szerinte Székelyföld nem létezik és Románia oszthatatlan

„Székelyföld nem létezik, Románia oszthatatlan” jelszóval indított politikai támadást a szélsőséges megnyilvánulásairól ismert román Diana Șoșoacă szenátor. A politikus és pártja, a nemrég alakult SOS Románia állásfoglalásában szolidaritást hirdetett „a provokációk ellen”. A bukaresti felsőház hétfői ülésén Diana Șoșoacă felszólalásában agresszív, hisztérikus hangnemben ellenezte a székely zászló kitűzését, megkérdőjelezte Székelyföld létezését, majd kiabálva támadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakcióját. A román politikus botrányos viselkedése miatt megszakították a szenátus ülését – írja a Magyar Nemzet.

A magyarellenes kirohanásra reagálva Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor leszögezte: a székely zászlót továbbra is a törvényeknek megfelelően fogja kitűzni ez a közösség.

– közölte a magyar politikus. Tánczos Barna kijelentette: a magyarok, székelyek nemzeti, közösségi szimbólumai nem képezik vita tárgyát.

PestiSracok facebook image

– idézte a politikust az RMDSZ közleménye. A parlamenti botrány után Tánczos arra hívta fel a figyelmet, hogy a román szenátusban olyan szabályokra van szükség, amelyek a demokratikus vitát segítik elő, nem pedig egy közösség széles körű stigmatizálására adnak lehetőséget.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Kátai Edit

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.