Pesti Srácok

Már nem akarja az amerikai polgárok többsége, hogy folytatódjon az ukrán háború

Már nem akarja az amerikai polgárok többsége, hogy folytatódjon az ukrán háború

Mindjobban elegük van az amerikaiaknak abból, hogy a Biden-kormányzat ahelyett, hogy a békét segítené elő, számolatlanul önti a pénzt az ukrajnai háborúba. A Gallup közvélemény-kutató intézet felmérése szerint tavaly augusztus óta csaknem duplájára nőtt azok aránya, akik szerint az Egyesült Államok túl sokat tesz a háborúban álló kelet-európai országért.

Főként a republikánusok és a függetlenek gondolják úgy, hogy Washington túlzásba viszi Ukrajna támogatását; előbbi csoportban a megkérdezettek 62 százaléka, utóbbiban a 44 százaléka adta ezt a választ a Gallup közvélemény-kutató felmérése szerint. Az amerikaiak többsége még mindig úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak támogatnia kell Ukrajnát a területei visszaszerzéséig, azonban az így vélekedők aránya folyamatosan csökken, és már 40 százalék felett jár azok aránya, akik szerint inkább a háború mielőbbi lezárást kellene elősegítenie Washingtonnak akkor is, ha ennek érdekében Ukrajnának területeket kellene átengednie Oroszországnak.

A források a fő ok

Az amerikaiak számára a leghúsbavágóbb a pénzügyi támogatás kérdése. A gázai események fényében egyértelmű, hogy az Egyesült Államoknak immár meg kell osztania erőforrásait Ukrajna és egyik legfőbb szövetségese, Izrael között. Az elmúlt hetekben ráadásul az is nyilvánvalóvá vált, hogy a republikánusok egyre kevésbé hajlandók dollármilliárdokat költeni a kelet-európai országra. Nem véletlen, hogy Joe Biden amerikai elnök az Izraelnek szánt támogatással egy csomagban próbálja keresztülverni a kongresszuson az ukránoknak szánt segélyt.

PestiSracok facebook image

Nem fog győzni senki

A felmérés szerint az amerikaiak 61 százaléka mondja azt, hogy korlátozni kellene az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást. Tíz republikánusból több mint nyolc osztja ezt a nézetet. Az amerikaiak 37 százaléka, köztük a demokraták 65 százaléka úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak mindaddig támogatnia kellene Ukrajnát, amíg az kéri. Ami a háború végkimenetelét illeti, az amerikaiak csaknem kétharmada, 64 százalék szerint egyik fél sem győz – ez hét százalékpontos növekedést jelent nyár óta. Akkor a világ az ukrán ellentámadást várta, amely azonban gyakorlatilag eredménytelen maradt. Érdekes módon ez a felmérés egyetlen olyan kérdése, amelyben szinte pártfüggetlenül hasonlóan vélekednek a megkérdezettek;, alig van különbség a demokraták, a függetlenek és a republikánusok válaszai között.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.