Pesti Srácok

Megfejtette az Európai Bizottság: a demokrácia nem működhet szabad és független média nélkül

Megfejtette az Európai Bizottság: a demokrácia nem működhet szabad és független média nélkül

Az emberi jogok megsértése és az újságírókkal szembeni visszaélések nem maradhatnak büntetlenül, a demokrácia nem működhet szabad és független média nélkül – foglalt állást az Európai Bizottság szerdán, az újságírókkal szembeni bűntettek büntetlensége elleni küzdelem nemzetközi napja alkalmából.

Josep Borrell európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, valamint Věra Jourová átláthatóságért és értékekért felelős uniós biztos a november 2-án tartott nemzetközi nap alkalmából kiadott közös közleményben azt írták: a médiát világszerte érik támadások, az újságírókat egyre gyakrabban veszik célba a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó jogszabályok meghozatalával, valamint visszaélésszerű peres eljárások indításával, korlátozva ezzel a pluralizmust, a szerkesztői függetlenséget és sértve a véleménynyilvánítás szabadságát.

– fogalmaztak. Kijelentették: az Európai Bizottság elítéli a gyilkosságokat, a fizikai támadásokat, az önkényes letartóztatásokat, az online és offline megfélemlítéseket, a zaklatásokat és megfigyeléseket, amelyekkel az újságírók időnként szembesülnek hivatásuk gyakorlása közben.

PestiSracok facebook image

– húzták alá.

– fogalmaztak.

– tették hozzá.

November 2-át az ENSZ Közgyűlése 2013. december 18-án nyilvánította az újságírókkal szembeni bűntettek büntetlensége elleni küzdelem nemzetközi napjává, részben annak emlékére, hogy 2013-ban ezen a napon Maliban meggyilkolták a Radio France Internationale (RFI) francia rádióállomás két újságíróját.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Bloomberg/Chris J. Ratcliffe

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)