Pesti Srácok

Megnyitják Michelangelo titkos kamráját Firenzében

Megnyitják Michelangelo titkos kamráját Firenzében

November 15-én megnyitják a nagyközönség előtt azt a szenespincét, ahol Michelangelo Buonarotti, a nagy reneszánsz művész rejtőzködött egy feldühödött pápa elől - jelentette be a Medici-kápolnák Múzeuma.

Michelangelo "titkos kamrája", ahová a művész 1520-ban menekült, a toszkán város szívében álló Szent Lőrinc-bazilikában működő múzeumban található, falait Michelangelónak tulajdonított, emberi alakokat ábrázoló, szénnel rajzolt vázlatok borítják. A kis - tíz méter hosszú, három méter széles és a boltozat tetejénél 2-2,5 méter magas - helyiséget 1955-ig széntárolásra használták, majd lezárták. Egy bútorokkal eltakart csapóajtó mögött rejtőzött feledésbe merülve, míg 1975-ben helyreállítási munkák során újból fel nem fedezték. A rajzok két réteg gipsz mögül bukkantak elő.

-mondta el sajtóbejáráson Paola D'Agostino, a Medici-kápolnákat is gondozó Bargello Nemzeti Múzeum igazgatója. Dal Poggetto szerint a művész akkor menekült ide, amikor kiesett a második Medici-pápa, VII. Kelemen kegyeiből, miután a Medicieket megdöntő kérészéletű köztársaságot támogatta.

PestiSracok facebook image

November 15-től négyfős csoportok látogathatják a helyiséget idegenvezetővel, legfeljebb 15 percre. A kiállításra szóló jegy a múzeumi belépőn (10 euró) túl 20 euróba kerül. A látogatók számát és a látogatás időtartamát azért korlátozzák, mert a LED-világítást újra és újra hosszabb időre le kell kapcsolni a falon látható művek védelme érdekében - közölte a múzeum. A helyiséghez keskeny és kanyargós lépcsőn lehet eljutni. A kiállítást hetente legfeljebb százan nézhetik meg.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)