Pesti Srácok

Nadrágszíjjal fojtotta meg munkatársát egy férfi, majd a Dunába dobta

Nadrágszíjjal fojtotta meg munkatársát egy férfi, majd a Dunába dobta

Visszahúzódó természetű, saját neméhez vonzódó, szellemi fogyatékkal élő kollégáját csalta el, fosztotta ki, majd ölte meg egy többszörös visszaeső férfi a XXII. kerületben, akit most a Fővárosi Törvényszék elsőfokon életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélt. Kiderült, hogy az elkövető korábban egy alvó embert is kirabolt a metróaluljáróban, majd az elvett bankkártyával BKK-jegyeket és bérletet vásárolt.

A kegyetlen gyilkos a munkahelyén kívül is tartotta a kapcsolatot homoszexuális kollégájával, aki visszahúzódó természetű volt, és mint kiderült, szellemileg sérült. Az egyik alkalommal az elkövető – kihasználva, hogy érzelmeket táplál iránta kollégája – egy találkozót beszélt meg áldozatával, akit először egy bankautomatához vitt, ahonnan levett 144 ezer forintot, majd a XXII. kerület gyártelepi részére, a sötétbe csalta és ott egy nadrágszíjjal megfojtotta. Az élettelen testtől úgy próbált megszabadulni, hogy a Dunába dobta. Ezt követően az áldozata pénzét, mobiltelefonját és a laptopját is elvette.

Mint kiderült, a férfi nem ismeretlen a hatóságok ellőtt, ugyanis korábban életellenes bűncselekmény miatt már ült börtönben, két évvel ezelőtt pedig az egyik metróaluljáróban egy padon alvó, öntudatlan állapotban lévő személy nadrágjából kivett 60 ezer forintot, személyes iratokat és egy bankkártyát, valamint magához vette a férfi mobiltelefonját, hátizsákját, tabletjét és vezeték nélküli fülhallgatóját is. A terhelt a bankkártyával 14 alkalommal próbált meg BKK-bérleteket és menetjegyeket vásárolni automatából, és ebből 9 tranzakció sikeres volt. A vádlott cselekményeivel összesen több mint 350 ezer forint kárt okozott a sértettnek.

Az eljárás során a terhelt ez utóbbi bűncselekményben beismert és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, míg az emberöléssel érintett vádpont vonatkozásában csak bizonyos tényeket fogadott el. Az emberölés tényét elismerte, de a nyereségvágyat és az előre kiterveltséget vitatta. A bíróság azonban a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy ez a két minősítő körülmény egymással összefügg és a vádlott cselekményénél fennáll.

PestiSracok facebook image

A Fővárosi Törvényszék elsőfokon ezért életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte a férfit, akit előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberöléssel, kifosztással, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalással és okirattal visszaélés vétségével vádoltak. A bíróság rendelkezett arról is, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

Forrás: ATV; Fotó: MTVA/Bizományosi/Nagy Zoltán

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.