Novák Katalin: a visegrádi együttműködés él és virul
A visegrádi együttműködés él és virul, és még hosszú jövő áll előtte – mondta a köztársasági elnök a visegrádi államfők prágai csúcstalálkozóját követő szerdai sajtótájékoztatón. Novák Katalin kijelentette: majdnem 700 éve létezik a visegrádi országok közötti együttműködés, Csehországnak, Lengyelországnak, Magyarországnak és Szlovákiának pedig továbbra is szándékában áll ezt fenntartani, és tartalommal megtölteni.
A tanácskozáson kiemelt téma volt a biztonság kérdése, amellyel kapcsolatban az államfő úgy fogalmazott: a visegrádi országok négyese "biztonságos szigetet alkot Európa szívében", erre "kincsként" tekintenek, ezt szeretnék hosszú távon is megőrizni. Kiemelten fontosnak tartják továbbá az Európai Unió és schengeni határok védelmét, a hatékony fellépést az illegális tömeges migrációval szemben, és a terrorista akciók elleni védekezést – emelte ki Novák Katalin.
A köztársasági elnök az ukrajnai háborúval kapcsolatban közölte: egyöntetű álláspontjuk, hogy Oroszország nem nyerheti meg a háborút, Ukrajna mellett állnak, és a visegrádi országok ki-ki a maga módján igyekszik segíteni, hogy Ukrajna eredményesen védhesse meg nemzetét és országát. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetére, ami nem képezheti alku tárgyát, és kérte kollégáit, hogy figyeljenek kiemelten oda erre a témára. Izrael "brutális terrorista megtámadásáról" azt mondta, a V4-államfőkkel egyetértettek abban, hogy meg kell előzni a konfliktus eszkalálódását, és minimalizálni kell a civil áldozatok számát. Ismét felszólította a Hamász palesztin iszlamista szervezetet, hogy engedje szabadon a túszokat, külön kiemelve a magyar túszokat, valamint üdvözölte a lehetséges megállapodást a fegyverszünetről és túszok szabadon engedéséről. Novák Katalin hangsúlyozta: Magyarország egyértelműen kiáll a zsidó közösség tagjainak biztonsága mellett, és ezt a jövőben is garantálja.
Az államfő beszámolója szerint megvitatták azt is, hogyan lehetne gyorsítani az országok közötti közlekedést, elérni az orosz energiahordozóktól való függetlenséget, és a zöld energiára való átállást. Utóbbival kapcsolatban a résztvevők egyetértettek abban, hogy "az atomenergiát tiszta energiaforrásként kell megőrizni", és a jövőben is támaszkodniuk kell rá – számolt be róla Novák Katalin.
Európa versenyképességének megőrzésével kapcsolatban a demográfia ügyét említette, véleménye szerint ugyanis, ha nem tudnak változtatni a negatív demográfiai trendeken, akkor kicsi az esély Európa versenyképességének megtartására vagy növelésére.
Meg kell érteni, miért nem születik elég gyerek, és segíteni kell, hogy a fiatalok akkor és annyi gyereket vállalhassanak, amennyit szeretnének
– emelte ki az államfő.
Novák Katalin bejelentette, hogy javaslatot tett a visegrádi alap összegének növelésére, amely jelenleg évente tízmillió eurós forrásból gazdálkodhat. A magyar köztársasági elnök az összeg duplájára emelését szorgalmazta, mert - megfogalmazása szerint - így nagyobb lehetőség lenne támogatni azokat a kezdeményezéseket, amelyek erősítik az országok közötti együttműködéseket, valamint több lehetőségük lenne kitekinteni a visegrádi régión kívülre, és más országokat is tudnának segíteni. Az államfő megemlítette azt is, hogy jövőre Magyarország tölti be az unió soros elnökségét, míg Lengyelország a V4-es együttműködés elnöke lesz, reményei szerint pedig a két ország "komoly szövetségese" lehet majd egymásnak ezen időszak alatt.
Az uniós források visszatartására vonatkozó kérdésre azt mondta, "aggályosnak" tartaná, ha kiderülne, hogy az EU-s források megítélése pusztán politikai kérdés, és csak azon múlik, tetszik-e az adott ország kormánya Brüsszelnek. Bízik benne, hogy nem igazolódik az a feltételezés, hogy kizárólag politikai természetű döntésről van szó – fogalmazott. Kiemelte: Magyarország teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket az Európai Bizottság meghatározott, ennek ellenére mégsem kapta meg a jogosan járó forrásokat. Véleménye szerint ez "aláássa az Európai Unióba vetett polgári bizalmat", nemcsak Magyarországon, hanem számos más uniós tagállamban is.
Arra a kérdésre, hogy mekkora az orosz fenyegetés Európára nézve, röviden annyit válaszolt:
az elmúlt két év egyértelmű üzenet Oroszországnak: ne húzzon ujjat a NATO-val!
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
