Szijjártó: ha az ellenzéken múlik, Magyarország kétszer ment volna csődbe az elmúlt években
Magyarország kétszer is csődbe ment volna az elmúlt négy év során, ha a kormány az ellenzékre hallgat a koronavírus-járvány, majd pedig az ukrajnai háború eredményezte gazdasági válság kezelését illetően – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, Pécsen.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy hat újabb cég kap támogatást mintegy 2,5 milliárd forint értékben az energiahatékonyságot növelő beruházásokat előmozdító Gyármentő Program keretében. Ebből 5,5 milliárd forintnyi beruházás jön létre, és ennek nyomán több mint 1500 munkahely válik betonbiztossá az érintett, dél-dunántúli régióban működő vállalatoknál. Beszédében kiemelte, hogy az utóbbi négy évben kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság, aminek következtében drámaian visszaesett Európa versenyképessége, így ma a kontinensen négyszer annyiba kerül a földgáz, mint az Egyesült Államokban, és háromszor annyiba az áram, mint Kínában.
Mind a világjárvány, mind pedig a háború a szomszédunkban komoly döntések elé állított minket. (...) Azt kellett megnézni, hogyan tudjuk ezen válságok dacára elkerülni a gyárbezárásokat, a csődöket vagy éppen a tömegessé váló munkanélküliséget, egyszóval a recessziót
– mutatott rá.
Mivel komoly döntésekről van szó, ezeket nyilvánvalóan komoly viták előzték és előzik meg, és mindkét esetben ugyanazokkal, ugyanúgy zajlottak ezek a viták. Mert ugye mit mondott a mi ellenzékünk? A mi ellenzékünk 2020-ban meg 2022-ben is azt mondta, hogy térjünk át a segélyalapú gazdálkodásra, úgyis tömeges lesz a munkanélküliség
– közölte. Aláhúzta: ezzel szemben a kormányzat kitartott az álláspontja mellett, miszerint igenis elkerülhetők a gyárbezárások, csak ehhez a beruházások, és nem a munkanélküliség finanszírozására van szükség.
Ezért mind a két esetben, a Covid és a háború nyomán is a magyar gazdaságtörténet legrobusztusabb beruházásösztönző programjait indítottuk el
– hangsúlyozta. Szijjártó Péter elmondta, hogy a koronavírus-járvány idején 1159 céget támogatott a kormány, aminek nyomán mintegy 800 milliárd forint értékben jöttek létre beruházások, így sikerült megmenteni 253 ezer munkahelyet. Emlékeztetett, hogy ezután a Gyármentő Programot azért indította el a kormány az ukrajnai háború kitörését követően, hogy a hazai vállalatok erősíteni tudják függetlenségüket a nemzetközi energiapiac teljesen kiszámíthatatlan kilengéseitől, és így fenn tudják tartani a gazdasági teljesítményüket. Rámutatott, hogy a program keretében eddig 150 milliárd forintot biztosítottak 143 kedvezményezett cég energiahatékonysági és megújulóenergia-beruházásaihoz, hogy megteremthessék a biztonságos működés feltételeit, ennek nyomán pedig nagyjából 396 milliárd forintnyi fejlesztés jöhet létre. Ezáltal összesen 69 ezer munkahelyet sikerült megóvni.
Ha ebben a két vitában, a Covidot és a háborút követő vitákban is az ellenzékünkre hallgattunk volna, akkor az ország gazdasága kétszer ment volna csődbe az elmúlt négy esztendőben. (...) Mi azonban kitartottunk saját gazdaságpolitikánk mellett, hogy nem a segélyekre, hanem a munkahelyteremtésre és a beruházásra fordítjuk az állami forrásokat
– fogalmazott. A miniszter arra is kitért, hogy egyre élesebb nemzetközi verseny zajlik azokért a beruházásokért, amelyek meghatározzák, hogy mely országok lesznek az új világgazdasági rend nyertesei, és ahhoz, hogy Magyarország ebben sikeres lehessen, biztosítani kell, hogy a hazai beruházásösztönzési rendszer legyen a leghatékonyabb Európában.
Ebből a szempontból jó hír, hogy az elmúlt hét évben hatszor a magyar beruházásösztönzési rendszer kezelte a legtöbb beruházást a visegrádi országok összehasonlításában. A tavalyi esztendőben a magyar beruházástámogatási rendszer több beruházást kezelt, mint a másik három visegrádi ország együtt
– mondta. Közölte: miután a tapasztalatok alapján a hazai cégek készek beruházni az energiatermelési képességeik fejlesztésébe, ezért úgy módosították a beruházásösztönzési szabályokat, hogy ezentúl ez hosszú távon is támogathatóvá váljon 50 százalékos intenzitással.
Forrás/Fotó: MTI
