Pesti Srácok

Újra felszálltak a vadászgépek Sármellékről (Videó)

Újra felszálltak a vadászgépek Sármellékről (Videó)

Az Adaptive Hussars 23 gyakorlat keretében az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár katonái a sármelléki Hévíz–Balaton Repülőtérre áttelepülve hajtják végre kijelölt feladataikat – számolt be a Honvédelem.hu.

– írják. A győri MH Dánielfy Tibor 205. Légvédelmi Rakétaezred Mistral rakétarendszereinek oltalma alatt kialakított tábori körülmények rövid időn belül fogadásra készen várták a gyakorlat idejére Sármellékre áttelepülő öt Gripent. Szentesi Norbert alezredes, a Sármelléki Ideiglenes Kötelék táborparancsnoka a Honvédelem.hu kérdésére felelve elmondta: a foglalkozássorozat során egy nem harci repülőgépek számára kiépített repülőtérre történő áttelepülés mozzanatait gyakorolják, felmérve azt, hogy milyen feltételek szükségesek a hibamentes üzemeltetéshez, illetve, hogy ezek miként valósíthatók meg. A gyakorlat egyik fő eleme, hogy úgynevezett gazdasági és anyagi szolgáltatások igénybevételével biztosítsuk az üzemanyag-ellátást – mondta Szentesi Norbert alezredes, hozzáfűzve, hogy mindez eddig kiválóan vizsgázik.

PestiSracok facebook image

A Hévíz–Balaton nemzetközi repülőtér Magyarország öt nemzetközi repülőterének egyike. Keszthelytől mintegy 12 kilométerre délnyugatra, Sármellék és Zalavár között található. A repülőtér jelenlegi helyén már az 1940-es években is volt ideiglenes katonai repülőtér, azonban szilárd burkolattal csak 1950-ben látták el. 1961-ben az addig ott állomásozó magyar 47. repülőezred áttelepült Pápára, Sármellékre pedig egy szovjet vadászezred érkezett. A bázison a következő három évtizedben MiG–17-esek, majd MiG–21-esek és MiG–23-asok állomásoztak. A 400 hektáros bázison egyszerre 45 repülőgép települt folyamatosan, legutoljára MiG–29-esek. A szovjet légierő utolsó egységei 1990. október 4-én hagyták el a bázist, ami azóta polgári repülőtérként működik.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: hmzrinyi.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)