Pesti Srácok

A magyaroknak szinte egyöntetű véleménye van Ukrajna EU-s csatlakozásáról

A magyaroknak szinte egyöntetű véleménye van Ukrajna EU-s csatlakozásáról

A teljes lakosság négyötöde (82 százaléka), de még a baloldali szavazók háromnegyede (76 százalék) is felkészületlennek tartja keleti szomszédunkat a csatlakozásra – derült ki a Real-PR 93 friss közvélemény-kutatásából, amely rámutat: a magyar lakosságnak szinte egyöntetű a véleménye arról, hogy Ukrajna a jelenlegi állapotában nem alkalmas az Európai Unióhoz való csatlakozásra.

A Magyar Nemzet kiemeli, hogy amíg az Európai Unió vezetése erősen szorgalmazza Ukrajna mihamarabbi csatlakozását az EU-hoz, addig a magyar kormány aggályait fejezi ki ezzel kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy keleti szomszédunk nem áll készen a csatlakozási tárgyalások megkezdésére sem. Orbán Viktor miniszterelnök azt javasolja, hogy az Európai Unió és Ukrajna között ne csatlakozási tárgyalások kezdődjenek, hanem más módon erősítsék a kapcsolatokat: hozzanak létre stratégiai együttműködést, tisztázzanak olyan fontos kérdéseket, amelyek a kisebbségi jogokat, a mezőgazdasági termékek kereskedelmét, továbbá a vámokat és a biztonságot érintik.

Kevés politikai kérdés van, amelyben a magyar lakosság legalább négyötöde azonos véleményen van, de Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozása ilyen. A felmérés kiemeli: a magyarok 82 százaléka nem tartja alkalmasnak Ukrajnát az EU-hoz való csatlakozásra. Ellenvéleményen csak nyolc százaléknyian vannak, aminél még azok száma is nagyobb, akik nem tudtak vagy nem akartak véleményt formálni a témában. Néhány százalékkal még nagyobb, 85 százalék az Ukrajnát felkészületlennek tartók aránya, ha csak egy országgyűlési választáson biztosan szavazókat tekintjük, és azok aránya ebben a körben is mindössze nyolc százalék, akik szerint Ukrajna képes teljesíteni az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeit.

A közvélemény-kutatásból kiderül: pártszimpátiáktól függetlenül nagy többséget alkotnak az Ukrajnát EU-s csatlakozásra alkalmatlannak tartók. Még a baloldali pártok szavazói is ilyen véleményen vannak, 76 százalékuk vélekedik így; a fideszesek körében még többen, 94 százaléknyian. A baloldaliaknak is csupán 18 százaléka gondolja, hogy Ukrajna már jelenleg is alkalmas az EU-hoz való csatlakozásra. Szociológiai jellemzőktől függetlenek az eredmények; igaz ez, ha a budapestiek és a vidékiek véleményét, illetve ha a különböző korosztályok véleményét hasonlítjuk össze. A fővárosiak nyolcvan százaléka tartja a háborúban álló keleti szomszédunkat felkészületlennek arra, hogy belépjen az EU-ba, vidéken három százalékkal többen, a harminc év alattiak közül 77 százaléknyian, az idősebbek körében 84–85 százaléknyian; az ellenvélemények aránya lakóhelytől és életkortól függetlenül tíz százalék körüli.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.