Pesti Srácok

A tavalyi évhez képest nőtt a magyarok átlagkeresete

A tavalyi évhez képest nőtt a magyarok átlagkeresete

Öröm az ürömben, hogy bár egy kemény inflációs éven vagyunk túl, nem csak az árak, de a bérek is nőttek. Erre hívta fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ugyanis adataik szerint 2023 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 564 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 389 300 forint volt.

A közlemény szerint a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,0 százalékkal, a reálkereset 3,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Reméljük, a tendencia nem áll meg.

Többet dolgoznak és többet is keresnek, mint 2010-ben

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményben reagált a hírre. Szerintük mindez azt jelenti, hogy a Gyurcsány-korszakhoz képest egy munkavállaló átlagosan már közel háromszor több fizetést visz haza, miközben 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, és a regisztrált álláskeresők száma történelmi mélypontra süllyedt Magyarországon.

PestiSracok facebook image

A szeptemberi fordulatot követően tovább folytatódott a reálbérek emelkedése, októberben 3,7%-kal nőtt a fizetések vásárlóereje, tehát az előző hónaphoz, szeptemberhez képest duplájára emelkedett a reálbérek növekedési üteme - állapította meg Czomba Sándor. A reálbérek emelkedését az tette lehetővé, hogy a kormány célzott és hatékony intézkedései - mint például az online árfigyelő vagy a 2024 június végéig meghosszabbított kötelező akciózás - októberre egy számjegyűre, novemberre pedig már 7,9%-ra szorították vissza az inflációt.

A bérek emelkedése hozzájárul az aktivitási ráta emelkedéséhez, valamint a fogyasztás helyreállításához, ami végső soron a hazai piacra termelő ágazatok teljesítményében és beruházásainak bővülésében csapódhat le, ezzel is segítve a belgazdaság megerősödését. A kormány célja, hogy a beruházási rátát a GDP-hez mérten 25% fölötti szinten tartsa. Mindezek pedig hozzájárulhatnak a gazdasági növekedés helyreállításához, a munkahelyek és a családok megvédéséhez.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!