átlagkereset
Februárban a bruttó átlagkereset 661 400 forint volt, és ez 9,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit
A 2025. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 661 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 455 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,3, a nettó átlagkereset 9,1, a reálkereset pedig 3,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bruttó kereset mediánértéke 533 600, a nettó kereset mediánértéke 370 700 forintot ért el, 8,5, illetve 8,8 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit.
Tényleg megvalósulhat az egymilliós átlagkereset?
Annak érdekében, hogy a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát elérjük 2028-ra, évi 8 százalékos átlagos bérnövekedés szükséges, ami 3 százalékos inflációval kalkulálva a kormány álláspontja szerint elérhető – mondta az Indexnek a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. A kormány számítása szerint az évi 4-5 százalékos reálbér-emelkedés a realitás idehaza, így elérhető 2028-ra az 1000 eurós minimálbér és a bruttó egymillió forintos átlagkereset.
A tavalyi évhez képest nőtt a magyarok átlagkeresete
Öröm az ürömben, hogy bár egy kemény inflációs éven vagyunk túl, nem csak az árak, de a bérek is nőttek. Erre hívta fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ugyanis adataik szerint 2023 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 564 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 389 300 forint volt.
Áprilisban 76 ezer forinttal nőtt a magyar átlagkereset
2023 áprilisában tovább folytatódott a bérek gyarapodása: a KSH adatai szerint a bruttó átlagkereset 15,5 százalékot növekedve elérte az 568 300 forintot, miközben a nettó bér 391 700 forintra nőtt. Bár a reálkereset áprilisban az elhúzódó háború és az elhibázott szankciók miatt kialakult nehéz helyzet miatt 6,9 százalékkal csökkent, az infláció egyre nagyobb ütemű csökkentése újra megnyitja az utat a reálbérek bővülése előtt – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Márciusban 577 900 forint volt a bruttó átlagkereset
Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 577 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 398 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,6 százalékkal, a nettó átlagkereset 16,5 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tételesen leleplezzük és cáfoljuk Dobrev Klára vérlázító hazugságkampányát és hamis grafikonjait – Mi kérdezünk
Dobrev Klára és a DK most is azt csinálja, amihez ért: csúsztat, hazudik, statisztikákat hamisít és közben erőszakosan hergeli azokat, akik nem néznek a sorok mögé, azokat, akik emésztetlenül beveszik a gyűlöletpropagandát. A Mi kérdezünk vendége Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő volt, aki alaposan lerántotta a leplet a Gyurcsány-szekta méretes hazugságairól. Veszélyes dolog ugyanis a hamis grafikonok világa, ahol képesek olyan adatokat tényként közölni, amelyekhez sokszor forrás sincsen, egyszerűen készítőik vágyálmát közvetítik. Dobrevék láthatóan már a 2024-es önkormányzati választásokra készülnek, gőzerővel működik a hazugsággyár, ahol az átlagkeresetek, a minimálbér, a nyugdíjak, a családtámogatások, az infláció, az euró bevezetése és a rákbetegségek okozta halál viszi a prímet. A probléma csak az, hogy a DK összes grafikonja szemenszedett hazugság és csúsztatás. Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet munkatársa ezért elkészítette az összes hazug grafikon cáfolatát, a tényekre épülő grafikonokat, amelyeket a Mi kérdezünkben részletesen kibeszéltünk a PestiSrácok.hu-n. Szalai Piroska rengeteg olyan berögzült hazugságot tett helyre, amelyeket nagyon sokan már tényként szajkóznak, holott annyi közük van az igazsághoz, mint Gyurcsány Ferencnek a bérmálkozáshoz. Megtudhatjuk többek között, hogy nem kullogunk senki után az átlagkeresetek és a minimálbér tekintetében, a családtámogatások arcpirító hazugsága ugyancsak leleplezésre kerül, sőt, a műsorban szóba kerül a nyugat-európai többlethalálozások kérdése is, amely a dráguló energiaárak miatt történt az idei télen. Külön érdekesség, hogy eközben Magyarországon nem volt többlethalálozás, és újra leszögezhetjük azt is, hogy a baloldali demagógia ellenére az energiaárak még mindig hazánkban az egyik legkedvezőbbek!
Idén is nőttek itthon a keresetek
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 531 200 forint volt 2023 februárjában, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 366 400 forintot ért el. A bruttó átlagkereset 0,8, a nettó átlagkereset 1,2 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tizedik éve nő a reálbér Magyarországon
2022-ben megvédtük a keresetek vásárlóerejét, tizedik éve nő a reálbér! – írja közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium a KSH legfrissebb adataira hivatkozva, amelyekből kiderült: 2022 decemberében az átlagos bruttó bér 581 900 forintra, az átlagos nettó kereset 400 300 forintra emelkedett. Felhívták a figyelmet továbbá arra, hogy Németországban például harmadik éve csökken a reálbér.Ajánljuk még
Schiffer András a Polbeatben: Talán nem kellett volna havonta módosítani az Alaptörvényt!
Bánáti Kevin kinyitotta az aranykaput a Győrnek! - Labdarúgó NB I: ETO FC Győr–Ferencváros 1–0 (0–0)
Ragyogó hangulatú mérkőzést nyert meg a Győr, nagy lépést téve ezzel az aranyérem felé.
A Tanácsköztársaság véres szellemisége szabadulhat ki a palackból, ha hagyjuk...
Ha elolvassuk Fekete István Zsellérek című regényét, ijesztő felfedezést tehetünk: a Tisza Párt mintha a Tanácsköztársaság bolsevikjainak reinkarnációja lenne.
Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.
