Pesti Srácok

KSH: az adókedvezmények tovább növelték az átlagkeresetet

KSH: az adókedvezmények tovább növelték az átlagkeresetet

2026 februárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 725 500, a nettó átlagkereset 509 200 forint volt - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A bruttó átlagkereset 9,7, a nettó átlagkereset 12,0, a reálkereset pedig - a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 1,4 százalékos növekedése mellett - 10,5 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset emelkedése többek között a családi kedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésének köszönhetően haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését - jegyezte meg a KSH. A bruttó kereset mediánértéke 591 900, a nettó kereset mediánértéke 417 100 forintot ért el, 11,8, illetve 13,5 százalékkal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál.

KSH: nőtt az átlagkereset
 

KSH: az adókedvezmények növelték az átlagkeresetet

A KSH kiemelte: a nettó átlagkereset növekedését jelentősen befolyásolta a 2025. július 1-jétől és a 2026. január 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény, illetve a 2025. október 1-jétől bevezetett három gyermeket nevelő anyák, valamint a 2026. január 1-jétől bevezetett 2 gyermeket nevelő 40 év alatti anyák szja-mentessége és a 30 év alatti anyák adókedvezményének bővülése. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 691 300 forint volt, ami 10,0 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 683 500, a költségvetésben 703 400, a nonprofit szektorban 731 000 forintot tett ki, 9,4 és 11,4, illetve 11,1 százalékkal nőtt egy év alatt. A költségvetési és a nonprofit szektor átlagot meghaladó keresetnövekedését az előre ütemezett béremelések magyarázzák - tette hozzá a jelentés.

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!