Pesti Srácok

Dömötör Csaba: hetvenenezer milliárdos kérdés Ukrajna EU-csatlakozása

Dömötör Csaba: hetvenenezer milliárdos kérdés Ukrajna EU-csatlakozása

Ukrajna európai uniós csatlakozása egy "hetvenezer milliárd forintos kérdés", amelyről példátlan gyorsasággal és kellő tájékoztatás nélkül döntenének Brüsszelben – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Dömötör Csaba szerint nem világos, hogy egyes döntéshozók miért és milyen elvárások alapján akarják Ukrajnát minden más, évtizedek óta tagjelölti státuszban lévő országnál előbb az Európai Unió soraiban tudni, ugyanis – mutatott rá – a legkomolyabb kérdések megválaszolatlanok. Utalt rá, hogy egy kiszivárgott brüsszeli dokumentumra hivatkozva a Financial Times arról írt, hogy Ukrajna teljes jogú tagsága esetén 186 milliárd eurót – azaz hetvenezer milliárd forintot – kellene Ukrajnának adni úgy, hogy eddig is Európa volt az ország legnagyobb finanszírozója. Kijelentette, hogy Magyarországnak több fenntartása is van az eljárással és általában az ukrán tagsággal kapcsolatban, ugyanis Brüsszelben nem adnak semmilyen hivatalos választ arra, hogy az ukrán tagság milyen hatásokkal járna az egyes tagállamokban élőkre nézve.

– mondta. Hozzátette: így leginkább az európai mezőgazdászok helyett a "behemót" – sokszor tengerentúli tulajdonban lévő – ukrajnai agrárvállalatok érdekeit szolgálná a csatlakozás, és nem tisztázott az sem, hogy a rendkívül nehéz helyzetbe kerülő jelenlegi uniós gazdákat miként kompenzálnák majd. Dömötör Csaba szerint az is érthetetlen, hogy Ukrajnának úgy hoznának létre "gyorsítópályát" – a legnagyobb vívmányaként a békét felmutató – Európai Unió felé, hogy az jelenleg hadviselő ország, amely területének egy jelentős részén orosz csapatok állomásoznak.

PestiSracok facebook image

Az államtitkár úgy látja, sokat elmond a gyorsított eljárás arról is, hogy mit gondolnak Brüsszelben a demokráciáról akkor, amikor egy 70 ezer milliárdos kérdésről az emberek tájékoztatása és megkérdezése nélkül döntenének, Magyarországtól pedig elvárják, hogy "úgy döntsünk akár plusz befizetésekről is, hogy a nekünk járó pénzeket évek óta visszatartják". Rámutatott: Magyarország ilyen szempontból példát mutat, hiszen nemcsak a kormány foglal állást, hanem jövő héten az Országgyűlés is határozati javaslat elfogadásáról dönthet, a nemzeti konzultáción keresztül pedig bárki elmondhatta, és még el is mondhatja véleményét Ukrajna EU-s csatlakozásával kapcsolatban. Dömötör Csaba szerint a következő időszakban komoly nyomást gyakorolhatnak majd Magyarországra, és "bármi szóba jöhet, amit már megszokhattunk".

– húzta alá Dömötör Csaba.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.