Pesti Srácok

Kocsis Máté a nemzeti konzultációról: Brüsszelben is számít, hogy a kormány hány ember véleményét tudja a háta mögött (VIDEÓ)

Fontos, hogy mindenki elmondja a véleményét minden olyan sorsdöntő kérdésben, amelyben vitában állunk az Európai Bizottsággal – mondta a Fidesz frakcióvezetője a nemzeti konzultációról. A nagyobbik kormánypárt közösségi oldalára pénteken feltöltött, a csütörtöki, Pécsett tartott fórumon készített videonyilatkozatában Kocsis Máté arról beszélt: a brüsszeli elit Magyarországra akar kényszeríteni számos olyan döntést, amely kedvezőtlen az országnak és a magyar embereknek.

– sorolta.

PestiSracok facebook image

– jelentette ki, hangsúlyozva: egyáltalán nem mindegy, hogy a magyar kormány hány ember véleményét tudja a háta mögött. Kocsis Máté hozzátette: a nemzeti konzultációról szervezett fórum pedig kiváló alkalom arra, hogy a kormány tagjai találkozzanak az emberekkel, megvitassák velük ezeket a "húsbavágó sorskérdéseket", és mindenkit arra biztassanak, hogy vegyen részt ebben a munkában, vegyen részt a konzultációban, és a brüsszeli elittel vívott csatát "ne feladjuk, hanem küzdjünk meg a magyar álláspontért, ahogy mindig is szoktunk" – fogalmazott Kocsis Máté.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Katona Tibor

Ajánljuk még

Az angolszász civilizáció egyedül akarja uralni a világot – Loránt Károly közgazdász és az Öreg

Az Öreg 2024 július 12.
Az angolszász harc a világuralomért részben békés eszközökkel folyik, máshol valódi háborúba torkollik. Szoktuk ezt háttérhatalomnak is nevezni, de pontosabb a neoatlantizmus és a mondializmus. Mind a kettő az angolszászok vezette katonai és politikai tömb győzelme után kialakult világrendet jelenti és az azt hirdető, népszerűsítő ideológiát. Loránt Károly közgazdász volt az Öreg vendége.

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.