Lázár János: lezárult a Nemzeti Kastély- és Várprogram
A keszthelyi Fenékpuszta majorság mintegy 3 milliárd forintos felújításával lezárult a Nemzeti Kastély- és Várprogram. A kormány a következő napokban olyan előterjesztésről tárgyal, amelyben három részre bontanák a történelmi épületegyüttesek hasznosítását – mondta az építési és közlekedési miniszter vasárnap. Lázár János a Fenékpuszta majorság fejlesztésének átadásán kifejtette: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-re bíznák az épületegyüttesek egy részét, amelyek későbbi hasznosítása az MNV Zrt. feladata lenne.
Az épületek egy másik részét az állam szeretné továbbra is működtetni a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. vezetésével, szervezésével. Ebbe a kategóriába tartozik a keszthelyi Festetics-kastély és a Fenékpuszta majorság
– mondta, hozzátéve, hogy a keszthelyi kastélyegyüttes idén mintegy 260 ezer látogatót vonzott, ami bizonyítja, hogy ezeknek az épületeknek a jól szervezett működtetésére nagy igény van.
Ebbe a körbe tartozik még a nagycenki Széchenyi-kastély, a geszti Tisza-kastély, amit jövő év májusában adnak át, és a fertődi Esterházy-kastély. Ezek az épületegyüttesek a nemzeti örökség és a magyar történelem szempontjából kiemelt jelentőségűek: a történelmi szerepük vagy az építészeti minőségük miatt
– fogalmazott a miniszter.
A harmadik résznél a kormány kastély-örökbefogadási programot indít azzal, hogy "nagy magyar vállalatoknak, az OTP-nek, a Molnak, a Richternek és más nemzetközi háttérrel is rendelkező vállalatoknak felajánlják, hogy néhány megmentésre érdemes kastélyt fogadjanak örökbe"
– ismertette az építési és közlekedési miniszter. Hozzátette, hogy ennek a programnak kettős a célja: egyrészről az örökbefogadónak gondoskodnia kell arról, hogy minden magyar ember hozzáférjen ezekhez az épületekhez, másrészt az örökbefogadó felelőssége, hogy "nevelgesse ezeket az épületeket, vagyis az eredményéből és a profitból jelentős összegek elköltésére" biztosít a kormány lehetőséget.
Ezeket a magyar, általunk is sikeressé tett vállalatokat arra biztatjuk, hogy a profitot ne csak osztalék formájában juttassák a részvényeseknek, hanem a köz javára vállaljanak felelősséget ezen régi épületek sorsát illetően. Ez tulajdonképpen a Nemzeti Kastély- és Várprogram folytatása
– mondta. Lázár János arról is beszélt, hogy Keszthely és térsége a magyar turisztikában különleges szerepet foglal el, és a kormány azt szeretné, hogy a város turistákkal és nélkülük is élhető legyen.
E cél elérése érdekében a Magyar Turisztikai Ügynökség Keszthely és Hévíz fejlesztését kiemelt célként kezeli és újabb nagyberuházásokat tervez. Mindemellett a kormány szeretné 2024-ben újraindítani a 76-os út kétszer két sávos autópályává bővítését mintegy 400 milliárd forintból Zalaegerszeg és az M7-es autópálya között
– mondta, hozzátéve, hogy ez az ország egyik legnagyobb közlekedési beruházása lehet.
Nagy Bálint, a térség országgyűlési képviselője, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a térségben élők tudják, milyen gazdag örökség őrzői.
A Festeticsek nemcsak jelentőset, hanem maradandót is alkottak
– emelte ki, hozzátéve, hogy a térség szellemi és kulturális tekintetben azon az alapon nyugszik, amit a Festeticsek letettek, és a jövőbeli fejlesztési elképzelések is alapvetően a "festeticsi örökségen" alapulnak.
Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy a beruházás részeként felújították a kiskastélyt, amiben a Festetics család és a gazdaság mindennapi életét mutatják be. A gazdaistállóban egy többfunkciós közösségi teret alakítottak ki, a gulyaistállóban a lovas életet és a lóversenyzést mutatják be, a borjúistállóban pedig egyebek mellett a lótenyésztés tudományát ismerhetik meg a látogatók. Kitért arra is, hogy idén mintegy 1,3 millió látogatót fogadtak a helyszíneiken, és kétszer annyi eseményt valósítottak meg, mint 2022-ben.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
