Pesti Srácok

Megvalósítási szakaszba léphet a Digitális Állampolgárság Program

Megvalósítási szakaszba léphet a Digitális Állampolgárság Program

Megjelent a Magyar Közlönyben a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény, amely lehetővé teszi, hogy 2026-ra az állampolgárok minden ügyüket digitálisan tudják elintézni – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) pénteken az MTI-vel.

Úgy fogalmaztak: az elektronikus ügyintézés szintet lép, így a jövőben az ügyintézés-központú működés helyett az állampolgárok élethelyzeteihez igazodnak majd a különböző állami szolgáltatások. A KTK felidézte, hogy a kormány 2022 decemberében fogadta el a Nemzeti Digitális Állampolgárság Programot. Az elmúlt időszakban megkezdődött a jogszabályi környezet kialakítása, megtörtént az online felületek értékelése és a felhasználói szokások felmérése, valamint a technológiai és szolgáltatási sztenderdek kialakítása.

A most megjelent jogszabály szerint a digitális személyiadattárca-szolgáltatás, az eAláírás és az eAzonosításszolgáltatás 2024. szeptember 1-jétől indulhat el – áll a közleményben, amely szerint a felhasználók mobilalkalmazás segítségével igazolhatják majd a személyazonosságukat, az elektronikus aláírással pedig egyszerűsödik a dokumentumok aláírása. Ismertették továbbá, hogy 2025-ben bevezetik a hozzájárulás alapú adatszolgáltatást, így az állampolgárok digitális azonosítással léphetnek majd be egyes piaci szolgáltatók ügyintézési felületeire is. 2026-ban az ePosta, az eDokumentumkezelés és az eFizetés szolgáltatás indulhat el.

A központ beszámolt arról is, hogy az új mobilalkalmazást az Európai Uniós eIDas 2 rendeletnek megfelelően alakítják ki: minden állampolgárnak egységesen alkalmazható, egyedi azonosítója lesz, így lehetővé válik az információk pontos és zökkenőmentes áramlása. A fejlesztés alapelve, hogy minden, az állammal kapcsolatos adatnak az állampolgár a tulajdonosa, ezért az állampolgár rendelkezik arról, hogy adatait felhasználhatják-e – fogalmaztak, megjegyezve: az alkalmazás használata önkéntes lesz, a megszokott ügyintézési lehetőségek továbbra is elérhetőek maradnak.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: digitális állampolgárság

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)