Schmidt Mária: Nyugaton keletinek számítunk, Keleten nyugatinak
Mi, magyarok történelmünk okán is egyszerre tartozunk a Kelethez és Nyugathoz, utóbbi azonban még mindig "Isten ostorát", a hódítókat látja bennünk, és legjobb esetben is óvatos bizalmatlansággal tekint hazánkra. Schmidt Mária a Látószög blogon megjelent írásában elemezte a két világ határán eltöltött több mint ezer évünket.
2023. november 3-án Kazahsztán fővárosában, Asztanában rendezték meg a türk államok vezetőinek 10. tanácskozását. A korábban Türk Tanács néven működő Türk Államok Szervezete a Kaszpi-tengertől a kínai határig terjedő térség török gyökerű népeinek regionális együttműködésre és érdekképviseletre létrehozott csoportja, aminek származási és nyelvi örökség okán Magyarország is tagja
– emlékeztetett a Látószög blogon megjelent írásában Schmidt Mária.
Nem teljes jogúan, de megfigyelői státusszal. Ezt azonban nem éreztették velünk, tisztelettel, rokoni melegséggel, bizalommal és megbecsüléssel vettek minket körül
– fogalmazott a Terror Háza Múzeum igazgatója. Hozzátette, hogy Keletről, az őshazából hoztuk magunkkal nyelvünket, amelynek felépítése, szerkezete és szókincse egyaránt ellenáll a sémákban gondolkodásnak. A magyar szavak majdnem a tulajdonnév egyértelműségével nevezik meg tárgyukat.
A magyar nyelv nem enged mismásolást, homályosítást, mindig konkrét, mindig tárgyszerű. Széchenyi szerint valami mágusi befolyása van a nyelvnek a nemzetre, és fordítva. S nemcsak nyelvünket, lelkiségünket, jellemvonásaink egy részét is keletről hoztuk magunkkal. Hazánk levegőjével átrostáltuk őket, de megtartottuk képzelőerőnk határtalanságát, hangulataink változékonyságát és azt a méltóságteljes nyugalmat, amivel a veszélyeket fogadjuk. Amiből mindig bőven kijutott. Hiszen a Nyugat és a Kelet határvidékén, ütköző-, más szóval veszélyzónában élünk. Állandó harcban, többször megfogyva, de törve nem, és mindig a csodára várva. Amely eddig, ha az utolsó percben is, de megjött. Ellenségeink nemegyszer darabokra törtek minket, mi mégis megmaradtunk, sőt valahogy újra és újra össze is tapadtunk. Addig is, amíg ez megtörténik, hősi múltunk legendáival vigasztalódunk. Csaba királyfira várunk. Több mint ezer éve élünk két világ határán. Gyanakvóan nézünk körül, és csak ritkán csodálkozunk, mert már mindent láttunk, már mindent megéltünk
– írja Schmidt Mária.
A teljes esszét ITT olvashatják.
Forrás: Látószög; Fotó: Wikipédia
