Soros embere Charles Gati, aki évtizedek óta Amerikából küzd a jobboldal ellen
Az 50-es évek magyar sajtójától vándorolt ki Amerikába, ahol Zbigniew Brzezinski barátja és egy későbbi hírszerzőfőnöknő férje lett Charles Gati. Később az Action for Democracy (A4D) tanácsadói testületének tagja lett és a Magyar Nemzet megkeresésére a holokauszttal és a kommunizmussal indokolta az A4D támogatását.
Az ötvenes években még Gáti Károly néven gyakornokként publikált az akkori Magyar Nemzet hasábjain és egy várpalotai népfrontbizottsági ülés után abban reménykedett, hogy a többnyire jószándékú, de passzív embereket kellene a népfrontnak a népi demokrácia eszméihez közelhoznia. Azt, hogy végül ez sikerült-e nem várta meg Gáti, ugyanis az 1956-os forradalom után az Egyesült Államokban telepedett le, és Charles Gatiként, az ismert politológusként ma is ott él. A kilencvenéves Charles Gáti ma másokkal köztük szintén magyar származású Kati Martonnal és Francis Fukuyama világhírű politikai filozófussal együtt jelenleg az amerikai székhelyű Action for Democracy (A4D) tanácsadó testületének tagja.
A holokausztra és a diktatúrára fognak mindent
Mint ismert az Action for Democracy az a szervezet, amely beavatkozott a 2022-es országgyűlési választásokba és legutóbb a szuverenitásvédelmi törvényt próbálták gáncsolni.
A Magyar Nemzet most megkereste Charles Gatit azzal a kérdéssel, hogy miért támogat egy Budapesten született amerikai magyar egy homályos külföldi finanszírozású szervezetet a többször is demokratikusan újraválasztott magyar kormány ellenében, amire Marton Katihoz hasonló válasz érkezett. Gáti is a zsidóüldözéshez és a kommunisták ámokfutásához hasonlította Orbán Viktor kormányfő „háborúját” Soros György ellen. Martonnak a szülei holokauszttúlélők, Gati saját maga is az, Korányi Dávid pedig Facebook-posztjában így hivatkozott a felmenőire:
Családom a fasizmust különösen, de a kommunizmust is megszenvedte. A családi legendáriumból, elsősorban dédnagyamám holokausztnaplójából, meg persze a szakirodalomból jól ismerem a diktatúrák természetét.
Ezt az érvelési hibát a logikában reductio ad hitlerumnak, egyszerűbben szólva nácizásnak nevezik: elkövetője békés rendszereket akar tömeggyilkos diktatúrákkal összemosni.
Gáti a lap kérdésére azt válaszolta:
Minden demokratikus iniciatívát támogatok. Aki átvészelte a holokausztot és a kommunista terrort, nem is tehet mást.
Az A4D tanácsadói tagjai Gáti elmondása szerint egyébként sosem ültek össze, így mondandójuk sincs erről. Gáti ugyanakkor egy Népszabadság-interjúban az amerikai beilleszkedés nehézségiről is mesélt:
Ez nagyon nehéz átállás: olyasmi, mint rövidhullámról hosszúhullámra váltani. Ezt az országot nem lehet csak európaiként megérteni. Voltak nehézségeim. Nehéz volt megszoknom az olyan fokú szabadságot, amit itt tapasztaltam, és ami sokszor szabadosságot is jelent. Megemlítek egy esetet. Egy bő évvel a kiérkezésem után, 1958 tavaszán történt: indianai diáktársaimmal dél felé vettük az irányt, és Floridába utaztunk. Ha jól emlékszem, Georgia államban álltunk meg egy motelnél, ahol ki volt írva: »Négereket, zsidókat és kutyákat nem fogadunk.« Meg voltunk döbbenve.
A beilleszkedés aztán sikerült, hiszen a Johns Hopkins Egyetem professzoraként Gati 2009. november 19-én jelen volt azon az egynapos, Washington melletti szimpóziumon (ez e-mail-üzenetváltással bizonyítható), amelynek témája Közép-Európa volt, a kinyomtatott program két felső sarkában pedig szervezőként a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), valamint az amerikai külügyminisztérium hírszerzési és kutatási irodája szerepelt. Gati itt kutatóprofesszor, de az orosz tanszék vezetője is volt ott.
Gati a 2010-es kormányváltás óta a Fidesz-kormányzás kérlelhetetlen ellenzője, aki a balliberális médiában, illetve a Soros György alapította magánegyetemen, a CEU-n is szívesen elmondja véleményét, a Népszavában pedig – vélhetően annak vezetésével ápolt jó személyes kapcsolata révén is – Washingtoni napló címmel saját rovatot is kapott.
Keresd a nőt!
Az MTI-ben megjelent hivatalos életrajza szerint Gati 1970 és 1986 között a New York-i Columbia Egyetem tanára és kutatóintézetének munkatársa volt. Itt barátkozott össze és került szoros munkakapcsolatba Zbigniew Brzezinskivel, az amerikai külpolitika egyik legnagyobb hatású stratégájával, egykori nemzetbiztonsági tanácsadóval. 1993–94-ben az amerikai külügyminisztérium tervező osztályán Európa- és Oroszország-ügyi főtanácsadóként alkalmazták, munkája középpontjában a NATO-bővítés állt. 2000 óta oktat a Johns Hopkins Egyetem nemzetközi tanulmányok posztgraduális iskolájában.
Gáti felesége Toby Gáti 77 éves Oroszország szakértő, aki helyettes államtitkári beosztásban éppen akkoriban, a 90-es években felügyelte Bill Clinton kormányában az amerikai külügy hírszerzési irodáját, amikor Charles Gati Washingtonban igazán befolyásossá lett. Ekkor készítették elő a közép-európai országok NATO-csatlakozását, Charles Gati pedig az említett főtanácsadói megbízást is kapta. Ez az iroda szervezte bő tíz évre rá a CIA-vel közösen az említett Közép-Európa-szimpóziumot.
Toby Gati Bill Clinton tanácsadójaként is szolgált, illetve az elnök mellett működő nemzetbiztonsági tanácsadói hivatal a posztszovjet államokért felelős főigazgatója is volt. Később pedig a Lukoil orosz energiaóriás igazgatótanácsába is beválasztották.
Forrás: Magyar Nemzet, fotó: MTI
