Pesti Srácok

Számos sebből vérzik az új ukrán kisebbségi törvény a KMKSZ szerint

Számos sebből vérzik az új ukrán kisebbségi törvény a KMKSZ szerint

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) pozitívan értékeli a kisebbségek jogait szabályozó új ukrán törvény elfogadását, azonban a szervezet elnökségének ma kiadott nyilatkozata szerint a jogszabály "továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának", és nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogokat.

A törvény egyes kitételei "előremutatónak tekintendők, mivel azok visszaállítják a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogainak egy részét", amelyek főként az oktatás, nyomdai termékek előállítása és terjesztése, illetve a média területére vonatkoznak. A szervezet elnökségének nyilatkozata aláhúzza, hogy a jogszabály kimunkálásakor figyelembe vették a Velencei Bizottság ajánlásainak "egy részét, valamint konzultáltak a nemzetiségi szervezetekkel". Fontos előrelépés, hogy az oktatási törvény 7. (nyelvi) cikkelyének vonatkozásában szavatolják a kisebbségek, köztük a magyarok anyanyelvi oktatáshoz való jogát. Az is pozitívum, hogy azok a gyermekek, akik a 2018-as tanév előtt kezdték meg magyar nyelvű iskolai tanulmányaikat, a középfokú oktatás befejezéséig változatlanul magyar nyelven tanulhatnak.

A KMKSZ elnöksége ugyanakkor sajnálattal állapítja meg, hogy az új törvény továbbra sem engedi meg a kisebbségi nyelvhasználatot a magasabb közigazgatási egységek (járás, megye) szintjén, a nyelvi jogok "települési szintű alkalmazása" pedig továbbra is "a többségi döntéshez kötött". A nyilatkozat szerint a törvény a nyelvi jogok használatának lehetőségét a kisebbség "hagyományos letelepedettségének" fogalmához köti, amelynek szintjét 10 százalékban állapítja meg.

PestiSracok facebook image

– áll a szervezet nyilatkozatában. A törvény nem rendelkezik a nemzeti szimbólumok szabad használatáról, valamint "a kisebbségi képviselet feltételeinek biztosításáról sem".

– áll a dokumentumban. Több fogalom értelmezése továbbra is tisztázatlan, ami további kérdéseket vet fel, elsősorban az anyanyelvi oktatásnak az "államnyelv melletti" érvényesítése kapcsán. A törvény továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának, nem biztosítja a kisebbségek alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait, és "nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogok teljességét". Abban bízva, hogy az új törvény "csak az első lépés a kárpátaljai magyarságot korábban megillető nemzetiségi jogok teljességének helyreállítása folyamatában, a KMKSZ hatályos programjának megfelelően továbbra is támogatja Ukrajna Európához történő felzárkózását".

– zárul a KMKSZ elnökségének nyilatkozata.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)