Szijjártó Péter: Magyarország jó eséllyel indul az elektromosautó-ipar kutatás-fejlesztési beruházásaiért folyó versenyben is
Magyarország nagy sikerrel Európa-bajnok lett az új autóipari korszak beruházásaiért folyó verseny első, gyártókapacitásokért zajló fázisában, és ennek nyomán jó eséllyel tudja magához vonzani az ágazat kutatás-fejlesztési projektjeit is – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a német tulajdonosi hátterű Schaeffler Savaria Kft. beruházásának bejelentésén közölte, hogy a világ egyik legnagyobbjának számító autóipari beszállító 5,2 milliárd forintnyi értékben kutatás-fejlesztési projektet valósít meg a szombathelyi üzemében a hibrid és teljesen elektromos járművekhez való alkatrészek területén.
Ehhez az állam 1,3 milliárd forint támogatást nyújt, így elősegítve száz új, kifejezetten mérnöki tudásra alapozott munkahely létrehozását
– tájékoztatott. A miniszter beszédében leszögezte, hogy az elmúlt évek válságai többször is megbontották a világgazdasági status quót, minden kiszámíthatatlanná vált, kivéve egy folyamatot, amely megállíthatatlanul robog előre ma is: ez pedig az európai és globális gazdaság gerincoszlopának számító autóipar forradalmi átalakulása.
Mint minden nagy átfogó változás, ez a mostani autóipari forradalom is teljesen újraírta, újraírja a világgazdasági viszonyokat, átalakítja a versenypozíciókat. És a világ országai ebben az új korszakban is két kategóriára oszlanak gyakorlatilag: lesznek, akik ennek az új világgazdasági korszaknak a nyertesei közé tartoznak, és lesznek, akik a vesztesei közé
– figyelmeztetett. Kiemelte: ezt az fogja eldönteni, hogy hova kerülnek az új korszak legnagyobb beruházásai, ezért rendkívül éles verseny indult a világban ezekért, a leglátványosabban talán éppen Európában. Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a versenynek két fázisa van, amelyek közül az első a gyártókapacitásokért zajlik, és "ha még nem is ért véget, de már mederben van".
Ebben a fázisban Magyarország nyugodtan nevezhető Európa-bajnoknak, nyugodtan nevezhető a világ egyik legjobbjának
– jelentette ki. Ennek alátámasztására rámutatott, hogy a jelenlegi beruházások nyomán Magyarországé lesz 2025-től a világ második legnagyobb gyártási kapacitása az elektromos akkumulátorok terén. Emellett Kínán és Németországon kívül egyedül itt van jelen gyártóbázissal mindhárom nagy német prémium autómárka.
Tehát az új autóipari korszak beruházásaiért folyó verseny első fázisában az Európa-bajnoki címet már nyugodtan ki lehet osztani, és erre a címre Magyarország a jogosult
– fogalmazott. Elmondta: a második fázis arról szól, hogy hova kerülnek az új autóipari korszak fejlesztései.
És ugye az ember, ha legalábbis tartós megoldást szeretne, akkor a házat is az alapoknál kezdi építeni, nem a padlásnál. Az elektromosautó-iparnál is így van: először termelni kell, majd utána lehet kutatni és fejleszteni
– vélekedett.
És mivel jól alapokat rakott le Magyarország a termelési kapacitásokban, jó alapot rakott le az infrastrukturális fejlesztésekben és jó alapot rakott le a felsőoktatás átszervezésével, ezért az új autóipari korszak beruházásaiért folytatott verseny második fázisában is jó eséllyel indul
– mondta. A miniszter a konkrét beruházás kapcsán rámutatott, hogy a cégcsoport egyik vezető kutatás-fejlesztési egysége Szombathelyen lesz az elektromos motorok vonatkozásában, illetve hangsúlyozta, hogy minden tizedik, a világ útjain futó autóhoz ebben a gyárban készült a tengelykapcsoló vagy a lendkerék. Szavai szerint a Schaeffler beruházási döntése demonstrálja, hogy a német cégtulajdonosok "továbbra is a szemüknek, de leginkább a józan eszüknek hisznek, nem pedig újságcikkeknek meg politikai-érzelmi zsarolásnak". Kitért arra is, hogy a projekt önmagán túlmutató jelentőséggel bír, mert a magyarországi üzem már most is 93 százalékos exporthányaddal dolgozik, ráadásul a vállalat kiváló együttműködést folytat több hazai egyetemmel is, ami a felsőoktatás átszervezésének sikerét tanúsítja.
Közölte: a magyar autóipar teljesítménye tavaly 12 ezer milliárd forinttal rekordot döntött, és a szektor termelési értéke idén is 16 százalékkal bővült az első tíz havi adatok alapján. Elmondta: a magyar–német kereskedelmi forgalom tavaly 67 milliárd eurós csúccsal zárt, és üdvözölte, hogy az első három negyedév adatai értelmében – 7 százalékos növekedéssel – ennek volumene 2023-ban először 70 milliárd euró fölé fog menni.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook
