Pesti Srácok

Szlovéniában idén közel kétszeresére nőtt a határsértések száma

Szlovéniában idén közel kétszeresére nőtt a határsértések száma

Szlovéniában az év első tizenegy hónapjában 55 200 határsértőt tartóztattak fel a hatóságok, ami közel kétszerese a tavalyi év azonos időszakában regisztrált 30 140 illegális határátlépési kísérletnek – közölte hétfőn a szlovén belügyminisztérium.

A legtöbb migráns Afganisztánból, Marokkóból és Pakisztánból indult útnak. A rendőrség közleménye szerint a legnagyobb nyomás a horvát határhoz közeli Novo Mesto-i rendőrkapitányság ellenőrzése alá eső területre nehezedik, az illegális bevándorlók 78 százalékát tartóztatták fel abban a térségben. Tavaly ugyanebben az időszakban a délnyugat-szlovéniai részeken, Koper körzetében volt jelentősebb a migrációs nyomás.

Idén 53 526-an jelezték nemzetközi védelem iránti szándékukat, kétszer annyian, mint tavaly ugyanezen időszakban. Az illegális bevándorlók többsége azonban még a menekültügyi eljárás előtt elhagyja az országot. Ténylegesen közel 6600 menedékstátusz iránti kérelmet adtak be, hasonlóan 2022 első tizenegy hónapjához. Idén 98-an kaptak menedékjogot Szlovéniában.

A közlemény arra is rámutatott, hogy a 2015-ös migrációs válság óta idén érkezett a legtöbb illegális bevándorló Szlovéniába. 2015-ben több mint 360 ezer illegális határátlépést regisztráltak az országban, az azt követő években viszont a számok jóval alacsonyabbak voltak. 2016-ban alig több mint 1100 határsértést vettek nyilvántartásba, ami 2022-ben 32 ezerre, idén januártól november végéig pedig 55 200-ra emelkedett. A migránsok főként Szerbián és Montenegrón keresztül érkeznek Boszniába, onnan Horvátország, majd Szlovénia felé folytatják útjukat, ahonnan Nyugat-Európába igyekeznek.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!